Amatőrcsillagászok kézikönyve

Amikor Kézikönyvünk 1999-es kiadását készítettük elő, még előttünk állt a teljes napfogyatkozás, minden csillagászati jelenségek leglátványosabbika. Most, bő két évtized múltán sokak számára már csak emlék az a bizonyos augusztus 11-e, és sokan vannak, akik a nevezetes nap után születtek, és mostanában kezdtek érdeklődni komolyabban a csillagászat és az észlelések világa iránt. Ők már idős emberek lesznek a 2075-ös, Magyarországról is látható gyűrűs napfogyatkozás, majd a 2081-es teljes napfogyatkozás idején. Azok, akik Kézikönyvünk jelen kiadásának évében, 2023-ban születtek, valóságos matuzsálemek lesznek a 2125-ös Vénusz-átvonuláskor (2117-ben is lesz egy ilyen jelenség, azonban Európából nem látható). A sort lehetne tovább folytatni a még ezeknél az átvonulásoknál is ritkábban előforduló égi jelenségekkel.

Csillagászati közhelynek számít, hogy az észlelő valójában a múltat észleli, hiszen a távcsövünkbe/szemünkbe jutó fény akár évszázadokig, évmilliókig, évmilliárdokig utazik, attól függően, hogy mennyire távoli égitestet vizsgálunk. „Tessék mondani, ezzel a távcsővel milyen messzire látni?” – a kérdés egyszerre mosolyt fakasztó és nagyon is komoly, hiszen a mai amatőrcsillagász számára már nem lehetetlen a több milliárd fényévre elhelyezkedő kvazárok megfigyelése sem. Akárcsak a Naprendszer halvány „szereplőinek”, üstökösök, apró kisbolygók vagy akár Kuiper-objektumok észlelése.

Az 1999-es kiadás óta eltelt közel negyed század alatt alaposan megváltozott a világ. Az internet még inkább átformálta világunkat: a friss felfedezésekről szinte perceken belül értesülhetnek az amatőrcsillagászok is. Az amatőrcsillagász közösségek is alaposan átformálódtak: egyre nagyobb súlya van a virtuális térnek, amelynek jelentősége bizonyára tovább fokozódik a jövőben. Az újabb és újabb távcsövek, egyre hatékonyabb detektorok, kamerák révén korábban elképzelhetetlen távlatok nyíltak meg előttünk. A távészlelés segítségével a tőlünk láthatatlan déli égbolt csodáit is meg tudjuk örökíteni.
Még inkább kinyílt a világ: egyre többen utaznak a déli féltekére megismerkedni az ottani égbolt csodáival, messze északra utaznak sarkifény-nézőbe, vagy távoli földrészekről észlelhető napfogyatkozások észlelésére szerveznek utazást.

Ezzel párhuzamosan egyre növekszik a fényszennyezés környezetünkben, ugyanakkor hazánkban is egymás után jöttek létre a csillagoségbolt-parkok (természetvédelmi területeinken), ahová még el lehet „menekülni”, ha sötét égbolt alatt szeretnénk megfigyeléseket folytatni.

A gyakorló amatőrcsillagász számára az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb tevékenység az égbolt jelenségeinek, égitestjeinek észlelése. Számtalan megfigyelési terület kínálkozik távcsővégre: az egyre többek számára elérhető gyári távcsövek és a digitális képrögzítés jelentősen kibővítette a megfigyelési lehetőségeket, ugyanakkor a vizuális távcsöves munka, vagy éppen a szabadszemes terület is sokak számára jelent hasznos elfoglaltságot, tartalmas kikapcsolódást.

Kötetünk a színvonalas és lehetőség szerint rendszeres észlelőmunkához nyújt segítséget, sorra véve az amatőrcsillagászat hagyományos megfigyelési területeit, figyelembe véve a hazai amatőrök egyre bővülő lehetőségeit. Segítséget nyújt azoknak, akik tájékozódni szeretnének arról, hogy milyen programokba kapcsolódhatnak be, milyen területeken végezhetnek értékes munkát akár kedvtelésből, akár abból a célból, hogy észleléseiket a csillagászat tudománya is hasznosítsa. Kézikönyvünk nem a teljesen kezdő amatőrök számára íródott – mindenképpen feltételezünk bizonyos alapismereteket, így például az égbolt, a csillagképek megfelelő szintű ismeretét. Egyre több ismeretterjesztő könyvben találhatunk részletes csillagkép-ismertetőket, melyek segítik a kezdő amatőröket az eligazodásban. Az alapvető elméleti ismereteket ugyancsak megtalálhatják az ismeretterjesztő irodalomban.

Az előző kiadásokhoz képest kötetünket alaposan átdolgoztuk, kisebb vagy nagyobb mértékben, de valamennyi fejezetet módosítottuk. Teljesen új Hold-észlelési fejezettel jelentkezünk, amely jobban segíti az észlelőt a holdfelszín egyes alakzattípusainak megismeré­sében, átdolgoztuk és kibővítettük a Napról, a kisbolygókról és a csillagászati képrögzítésről szóló fejezeteket. A digitális észleléstechnika alkalmazásáról nemcsak itt, hanem a Napról, a Holdról, a bolygókról és a kettőscsillagokról szóló fejezetben is olvashatunk. Az utóbbi évek észlelési tapasztalatait is felhasználtuk a Fogyatkozások, csillagfedések c. fejezetben (Merkúr- és Vénusz-átvonulás, gyűrűs napfogyatkozás, kisbolygó-okkultációk stb.), kibővítettük és számos új illusztrációval láttuk el a távcsövekről szóló fejezetet.

Az első öt fejezetben az amatőrök által is végezhető csillagászati megfigyelésekkel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat ismertetjük. Az Észleljünk! c. fejezet bevezetés a gyakorlati munkához, számos általános tudnivalóra hívja fel a figyelmet. A szabad szemmel is megfigyelhető jelenségek széles skáláját, továbbá az egyre növekvő számú mesterséges égitestekkel kapcsolatos észlelési lehetőségeket mutatja be második fejezetünk, majd két olyan témakör kerül sorra, melyek folyamatosan izgalomban tartják az amatőröket. A távcsövekről szóló fejezet a legfontosabb ismereteket foglalja össze. Ezt követi a már említett Csillagászati képrögzítés c. fejezet.

Kézikönyvünk második, nagyobb terjedelmű részében az amatőrcsillagász távcsöveivel észlelhető égitestek megfigyelési módszereit vesszük sorra. Így pl. ismertetjük a Naprendszer égitestjeinek megfigyelési lehetőségeit (Nap, Hold, bolygók, üstökösök, kisbolygók, meteorok), továbbá a különféle fedések, fogyatkozások észlelését.
Ezután elhagyjuk a Naprendszert, és következik a mélyég-objektumok hihetetlenül gazdag világa, majd a kettőscsillagok, végül a változócsillagok megfigyelésének rejtelmeibe vezetjük be az Olvasót.

Kézikönyvünk utolsó részében hasznos tudnivalókkal szolgálunk: ismertetjük a 2050-ig várható érdekesebb csillagászati jelenségeket, majd felsoroljuk a hazai csillagászati civil szféra legfontosabb szervezeteit. A kötet használhatóságát nagyban segíti a névmutató és a tárgymutató. A kötetben színes képmellékletet is talál az Olvasó, melyben a legjobb hazai amatőr asztrofotókból válogatunk. Az utóbbi évek digitális forradalmának köszönhetően számos új, rendkívül látványos felvételt ismertethetünk meg Olvasóinkkal.
Kézikönyvünk szerzői a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai, többségük az egyesület kiadásában megjelenő Meteor c. folyóirat rovatvezetője. Az egyes megfigyelési területeken született észleléseket – további feldolgozás céljából – a rovatvezetőknek célszerű beküldeni, akik a beérkezett észlelési anyag felhasználásával állítják össze a Meteor rovatait, és a megfigyelések egy részét külföldi adatgyűjtő központoknak is továbbítják. Rovatvezetőink elérhetősége megtalálható az MCSE honlapján (www.mcse.hu) éppúgy, mint a Meteor weboldalán (meteor.mcse.hu). Kötetünkben számos helyen említjük az észlelések beküldésének jelentőségét. Az asztalfiókban, az észlelőnaplóban vagy a számítógép merevlemezén pihenő észlelést osszuk meg, tegyük közkinccsé! Erre nyújt lehetőséget az MCSE észlelésfeltöltője (eszlelesek.mcse.hu), amelyet a Meteor rovatvezetői éppúgy hasznosíthatnak munkájuk során, mint a téma iránt érdeklődő amatőrcsillagászok.

Kötetünk címlapja is megidézi az 1999-es első kiadás időszakát. Akkor Fűrész Gábor Orion-köd-felvételét közöltük, most, 24 év múltán ismét az Orion-köd került címlapra: Fényes Lóránd felvétele. A mostani kép sokkal látványosabb, mint az 1999-es, jól illusztrálja, milyen sokat fejlődtek a magyar amatőrcsillagászok technikai lehetősége negyed század leforgása alatt.

A tartalomból:
Észleljünk! (Mizser Attila–Kereszturi Ákos)
Csillagászat szabad szemmel? (Gyenizse Péter–Mizser Attila)
A távcsövek világa (Molnár Péter)
Csillagászati képrögzítés (Fűrész Gábor–Molnár Péter)
A Nap (Hannák Judit)
A Hold (Görgei Zoltán–Kereszturi Ákos)
Fogyatkozások, csillagfedések (Szabó Sándor)
Üstökösök (Sárneczky Krisztián)
Kisbolygók (Sárneczky Krisztián)
Meteorok (Molnár Péter)
Bolygók (Molnár Péter)
A mélyég-objektumok világa (Sánta Gábor)
Kettőscsillagok (Ladányi Tamás)
Változócsillagok (Kiss László–Mizser Attila–Molnár Péter–Csizmadia Szilárd)
Látványos és érdekes jelenségek 2050-ig (Keszthelyi Sándor)
Csillagászati címtár

Amatőrcsillagászok kézikönyve (Mizser Attila, Molnár Péter szerk.)

616 oldal, ISBN 978-963-87597-9-5