Galéria

Készítette: Szabó Álmos István

Műszer: 152/1370 RC és 150/1200 refraktor

Korrektor, nyújtó: 2x barlow

Kamera: ASI462MC

Mechanika: EQ5 óragéppel

Feltöltés dátuma: 2022.07.12.

Készítés dátuma: 2022.több időpontban

Hely: Mezöberény

Megjegyzés: Miért érdemes a teliholdhoz közeli fázist vizsgálni? Mondjuk azért mert a délnyugati féltekén furcsa sávokat tudunk megfigyelni.A híres Tycho-kráter sugarai látványosak ugyan de teljesen más és nem olyan izgalmas mint a tőle még arrébb lévő "tigriscsíkok". A környék az nem más mint a Mare-orientale és a Mendel-Rydberg-medence,pontosabban az Inghirami-kráter környéke.Ezek a "tigriscsíkok" már ránézésre is elárulják hogy anyagkidobódások,ráadásul elég vastag rétegek hiszen már egy 15cm-es távcsővel is jól láthatóak.Ezek a csíkok nem olyanok mint a fiatal kráterek üvegesedett messzire kilökött sávjai.Abban egyeznek hogy olvadt részek vannak benne,de míg az üvegsávok vékony és gyorsan megszilárduló "gyöngyökből" áll addig a tigriscsíkok forró törmelékből és kevés olvadékból.A sávokat ha megvizsgáljuk mind a Mare-Orientale irányából érkezik.Közvetlen közelében a Mendel-Rydberg-medence is ott van de semmi köze ezekhez a képződményekhez. Mielőtt a sávokat górcső alá vennénk nézzük meg az Inghirami-krátert.A felvételemen is részben látható egy furcsa struktúra a kráterben.A teraszos megjelenés sok nagy kráter sajátja de a spirális képződmény már nem.A krátert felülről támadta meg az Orientale, az olvadék-törmelék belezúdult a kráterbe.A nyugati kráterfalat egy láncbecsapódás vegigverte a kehely közepéig.Igen ám de az egész környék kapott az égi áldásból! Ez a nagy mennyiségű kidobott anyag pedig szépen befolyt,lezúdult ,egyik-másik törmelékár a kráter túlsó emelkedő falán elfordulva visszakanyarodott a kráter mélyebb részének irányába.Ezek az árhullámok átlag 120m vastagok,jellemző rájuk hogy teljesen lemossák, lekerekítik a felszíni formákat.Emiatt az Inghirami-kráter két oldala jelentősen különbözik egymástól. Maga a kráter 531km-re van az Orientale-medencétől,átmérője 94.5km,mélysége 2,8km, kora: 3,7 milliárd év körüli nem sokkal lehet fiatalabb mint az Orientale. Ha egy kicsit arrébb megyünk a Wargentin B, E kráterpáros és az Inghirami T kráterek között egy szintén olvadékos törmelékárat egy hatalmas nyelvet láthatunk.Ennek a nyelvnek dél felé az Inghirami F -kráter és az Ighirami Q-kráter északi irányban pedig maga az Inghirami-kráter határolja.Ez a folyam mintegy 110km-es hosszal dicsekszik vastagsága 380m körüli.Összehasonlítva a Inghirami-kráterben a kidobott kőzetár vastagságával világosan látszik hogy a kráterben lévő törmelékes olvadék átbukott a kráter sáncán és zúdult le (mit a vulkáni Piroklaszt ár).Ettől Keletre további anyagtakarót találunk de nem biztos hogy az Orientale-hoz kapcsolható.A másik nagy óriási olvadék/törmeléknyelv nem más mint a Vallis-Inghirami.Itt a kidobott anyag rácsapódott az Inghirami-kráter külső falára és déli környékére majd az egész picit visszacsúszhatott déli irányba, ugyanis ebbe az irányba lejt a terület.Ennek mérete 148km hosszú, 34km széles,300m vastag de a mérés bizonytalansága nagy.Az egész miskulancia a Bouvard G -kráternél ér véget.Igaz a Bouvard G mellett egy domb van amiről rövid távon (20km) a völgybe nyomult a törmelék.A völgy kialakulása hasonló azon völgyekéhez amelyek láncbecsapódások által jöttek létre csak itt nem csak szilárd testek okozták, vájták ki hanem forró porhanyós blokkok és kis részben olvadt kőzetek. Hogy mennyi lehetett ebben az olvadék aránya jó kérdés.A Kaguya szonda mérései alapján 75%-85%-ban plagioklász (kéreganyag) az egész környék,vagyis nem lehet túl sok az olvadék.Az ilyenkor szokásos átalakulása (sokk) a kőzeteknek/olvadéknak itt nem látható vagy nem mérhető.Viszont pont az Inghirami-kráterben lévő struktúra azt sugallja hogy hasonló lehetett a sűrűsége mint a piroklaszt "folyásoknak". Az ilyen kőzet lezúdulások forró a néhány milliméterestől a méteres darabokik mindent tartalmaz amely a végén összesül.Képes úgy mozogni mintha folyadék lenne, lényeg hogy nehéz legyen. A völgy még 90km-t folytatódik déli irányba csak ott nagyon gyengén erodálta a felszínt.Ami a tigriscsíkokat illeti : Az egyik jól látható a Piazzi és az Inghirami-kráterek között indul 477km hosszan és belefut a Schickard-kráterbe.Ennek szélessége 34km körüli magassága elég szédületes,600m-t is eléri! Az Ignhirami-tól keletre fekvő csík jóval kisebb,ráadásul ezek láncbecsapódások,persze keverve nagyobb anyagcsomókkal.A hossza 186km lényegében összeköti a Phocylides-krátert az Inghirami-val. Szélessége nagyjából 7,3km de erősen változó,ahogy esett úgy puffant alapon.Vannak még ilyen láncbecsapódások de azok darabosak és nem olyan jól észlelhetők bár meg lehet próbálni leészlelni őket,de azok nem látványosak nem is csoda hiszen több mint 720km-re vagyunk a Keleti-Tengertől!!! !!! A leírás bizonytalansággal terhelt!!!