Galéria

Készítette: Ruszkai Ákos

Műszer: SkyWatcher 127/1500 MC

Korrektor, nyújtó: GSO Barlow 2x

Kamera: ASI 120 MC

Mechanika: SkyWatcher Star Adventurer

Feltöltés dátuma: 2021.07.02.

Készítés dátuma: 2021-06-23 00:00

Hely: Gyál

Expozíciós adatok: 4275 frame-ból 700 stackelve

Megjegyzés: Legújabb holdfotómon egy különlegességet szeretnék nektek bemutatni: a Wargentin krátert. A képen a legnagyobb becsapódási heg a Schikard. Róla a múltkor már írtam pár sort, elevenítsük hát fel! A Schickard 212 km-es átmérőjével a Hold inneső oldalának 4. legnagyobb krátere (csak a Deslandres, a Clavius és a Bailly előzi meg [1]). Jellegzetessége, hogy aljzatában világosabb és sötétebb albedójú területek is megtalálhatók. Belsejét teljesen kitöltötte a bazaltos láva, és a sáncfalak is egészen alacsonyak. Ha a kráter közepén állnánk, minden bizonnyal úgy éreznénk, hogy végtelen síkságon tartózkodunk, mert a holdfelszín görbülete miatt a kráter sáncfalai a horizont alá kerülnének[3]. Schickard német matematikus és csillagász volt az 1500-as és 1600-as évek fordulóján. Elsőként próbálta meghatározni egy meteor pályáját szimultán megfigyelések alapján [2]. A Schicardtól délre a Nasmyth és a Phocylides következnek. De ami minket érdekel, az a Nasmyth és a Schickard közé beékelődő, lapos Wargentin! Névadója Pehr V. Wargentin 1717-1788-ig élt svéd csillagász, a Stockholmi Obszervatórium igazgatója volt. A kráter a legkiválóbb képviselője azoknak a ritka krátereknek, amelyek teljesen, a peremükig ki vannak töltve mare anyaggal, azaz lávával. Átmérője 84 km, felmagasodott aljzatán számos redőgerincet lehet megfigyelni [4]. [1]https://planetarynames.wr.usgs.gov/SearchResults [2]Rükl - A Hold Atlasza 62. panel [3]Meteor 2009/1 - 38. oldal [4]Rükl - A Hold Atlasza 70. panel