Galéria

Köszönöm szépen Álmos!

Ha nem az, hát nem az . Én is úgy látom, hogy az egyik legjobban sikerült képem. Nekem a terület "szőrössége" tetszett illetve volt furcsa, de örömmel tapasztaltam, hogy ez nem feldolgozási artefakt. Mások, esetleg nagyobb apertúrával készült képein is ilyen eza terület

Piszok jó lett ám!!!! A lávafolyást ne sajnáld,az amúgy sem az. Régebben amúgy én is azt hittem... De visszatérve a képedhezzerintem ez az egyik legjobban sikerült képed.

A Maurolycus feltűnő, teraszos kráterfallal és több központi csúccsal rendelkező 114 km átmérőjű kráter a Hold délkeleti szektorában található becsapódások hegeivel bőven tarkított fennsíkján [1]. Nevét Francesco Maurolicoról, egy XVI. századi itáliai matematikusról kapta, aki éles bírálója volt Copernicus heliocentrikus világképének ("...korbácsot vagy ostort érdemel meg cáfolat helyett"[2]. Nem neki lett igaza, no.
A kráterben kedvező megvilágítás mellett egy lávafolyam is látható, amely az én képemen sajnos árnyékban maradt [3].

Közvetlenül hozzá kapcsolódik keletről az ősi 84km átmérőjű Barocius, ami egy 1570 körül élt itáliai matematikus, Francesco Barozzi-ról kapta nevét. A kráter fala erősen lepusztult, rajta jól látható a peremére és a belsejére rátelepedő B jelű fiatalabb becsapódás északon.

A területen szó szerint kiemelkedő látványt nyújt a Maurolycus-tól északra látható Gemma Frisius (Reinier Jemma, Holland orvos, térképész és csillagász, végre nem egy Francesco), melynek falai 5000m feletti magasságig nyúlnak[1]. Akinek jó a fantáziája, D-G-H és a soron következő Goodcare kráterrel együtt egy tappancs nyomát vélheti benne felfedezni.

[1]Rükl - A Hold Atlasza 66. panel
[2]Rosen, Edward (1957). "Maurolico's attitude toward Copernicus". Proceedings of the American Philosophical Society. 101 (2): 177?194.
[3]https://www.asztrofoto.hu/galeria_image/1501606463