Galéria

Imre

C/2012 S1 (ISON) 3 - 4 darabban

Technikai adatok

Készítette: Imre

Műszer: 127/1000 refraktor

Kamera: Panasonic DMC LS80 (átalakított)

Mechanika: Felújított tengelykereszt

Feltöltés dátuma: 2013.11.28.

Készítés dátuma: 2013.11.28. 12:48 UT

Hely: Budapest, II. ker. Széna-tér

Expozíciós adatok: 180 kép automata ISO érték: 100 beállított

Légkör: Átlátszóság: 9/10 Nyugodtság: 4/10 Hőmérséklet: 20°C

Képfeldolgozás: Registax2; Gimp; Image Pals Editor

Megjegyzés: Az átalakítás az érzékelő elötti szűrő eltávolítása volt. Ezzel infrában kb 5-szörös érzékenysége lett a gépnek. A szokásos 20 mm-es okuláron át a gép kijelzőjén látható volt az üstökös kékes színű feje, és fényes magja is. Szabad szemmel az okulárban semmit nem lehetett látni, magát a beállítás pontosítását is az okulárra tett géppel tudtam csak elvégezni. Az akromat miatt a színi hiba jelentős lehetett, ezért amit láttam, a kékes lilás magot, azt állítottam többszöri próbálkozással élesre, mert az automatikus állítás használhatatlan volt. A sok próbálkozás végül sikerhez vezetett, és 180 darab, két 100 képes sorozatból származó felvétel átlagolásából készítettem a képet. Üdv. Imre

< 4401 4402 4403 4404 4405 >

7 hozzászólás:

ÉderIván (2013.12.04. 21:15)

Csak annyit tennék hozzá, hogy ha az üstökös -2mg körül volt, akkor a magok ennél jóval halványabbak lehettek. Az összfényesség és a mag fényessége más tészta. A Naphoz ilyen közel már fél magni is nagyon durva különbséget okoz megfigyelhetőségben. Ettől eltekintve érdekes a kép, s bár nem hiszem, de azért én nem zárom ki, hogy valóban a tökös magjait látjuk.

Imre (2013.12.03. 22:47)

Elvileg nem fizikai lehetetlenség -2 mg égitestet fotózni a a Nap mellett 2 fokra. 2012.06.05-én a Vénusz sarlóját is fotóztam, azon nem látszott a Nap tükröződése. Ugyan ezen módon készítettem már 2 fokra a Nap mellett a -2mg. fényes Merkúrról is felvételt. Lehet, hogy itt is van valahol, csak elő kell keresni. Azon sem látszott a Nap miatt reflexio. Az űrszondák felvétele, ami eljutott hozzám az a felvételem időpontjában erős túlcsordulással jelezte a magot, vagy azt, amivé szétesett. A képen lehet, hogy ennek ellenére becsillanás látszik. Ismételni nem tudom, de kiagyalog valami tesztet, hogy utólag hogyan lehet ellenőrizni. Az viszont nem lehetetlen, hogy az erősen felforrósodott darabok önálló fényt keltettek, amely már 700 nm körül is lehetett, és ezért már láthatóvá váltak, mint pointszerű fényforrások. Azokról a darabokról lehetett szó, amelyek korábban váltak le, de együtt haladtak a fődarabbal a pályán. Állítani csak azt tudom, hogy fényképeztem már 2 fokra a Naptól -2 mg. fényes égitesteket. A becsillanást sem zárom ki, sőt nagyon szeretnék meggyőződni arról, hogy az volt, és nem a szétesett mag darabjai.

saga (2013.12.02. 11:39)

Sziasztok!

Szerintem fizikai lehetetlenség volt akkor, 2 fokra a naptól egy -2 magnitúdós üstököst lefotózni. Arra semmi sem utal az űrszondák adatai szerint, hogy épp 3 részre szakadt volna a mag.
Az üstökös inkább szétporladt, mintsem darabokra szakadt, vagy inkább teljesen elpárolgott napközelben. De látom Iván is hasonlókat írt.

psomogyi (2013.11.29. 23:16)

Pár saját tapasztalatot hadd fűzzek a témához:

1) ami itt kékben látszik, az szerintem valós, de nem infra. Úgyhogy lehet hogy a valós az esemény, ez esetben szenzációgyanús.
Namost az eos 350d infrája vörösben markáns olyan 800 nanóig, onnantól a zöld majd a kék kezd dominálni de már csak nagyon gyenge érzékenységgel. UV se valószínű, az is nagyon gyenge ha nincs kaparva. Nem tudom a Panasonic mennyire tér el.
Jó volna egy sima kartonból kivágni rácsot (kb mint a Bahtinov maszk de sűrűbb vonalakkal), azzal kellene valami jó vastag abszorbciós vonalú csillagot elkapni (pl. Vega, Sirius) és a Ha-vonalak alapján hullámhosszt kalibrálni és megmérni a spektrális szenzitivitást. Vagy google, ha alakított át és vizsgált ilyet valaki.
2) LEHET infrát fotózni akromatikus lencséssel, nekem Pentacon 135 obival sikerült (meg sokan másoknak sima obival). DE infra szűrő kell hozzá. (Lehet kapni párezerért olcsón 1.25-öst, kicsit vinyettel a széleken, szigszalaggal + műanyag lappal megoldható.)
3. Az infrával csak pár gond van, párás időben hamar feljön a háttér, valamint csak a nagyon közeli infrát hozza elsősorban (700-800nm) szóval nem az az igazi infra, 1 mikronig teljesen lecseng. Az igazi közeli infra pedig olyan 2 mikronon kezdődne, ahol már tényleg nagyon mást kapnánk. Nem beszélve a kommersz infra szűrőkről amik már Ha-vonaltól (656nm) elkezdenek felengedni.

Szóval lényeg a lényeg, szerintem ami itt kék az nem infra, de azért egy rácsteszt elkelne.

ÉderIván (2013.11.29. 17:44)

Széles spektrumban érzékeny géppel én csak tükrös távcsővel fotóznék. Az akromátoknál nagyon nagy az egyes hullámhosszhoz tartozó fókuszok különbsége, ezért szerintem lehetetlen szép éles képet csinálni. Próbáltad már kommerszebb objektumokon a rendszert? Jupiter, Hold? Ezeken össze lehetne mérni, hogy élességben mi a helyzet pl. a gyárilag infraszűrős változathoz, vagy egyéb felszerelésekhez képest.

Imre (2013.11.29. 16:51)

Azt hiszem igazad van. Nem kellett volna kitennem. Ha viszont a tervem szerint a gépből kilógatot érzékelőt direkt fókuszban használom, akkor nincs reflexió? Kísérletezek tovább ezzel a géppel. Köszönöm a tanácsot. Egy kérdésem lenne, hogy egyáltalán akromatikus lencsével közvetlen fókuszban közeli napállásnál elképzelhető, hogy infrában lehet fényképezni, vagy kizárólag tükrös távcsővel működik?

ÉderIván (2013.11.29. 11:42)

Imre, úgy gondolom becsapott téged a reflexió. Az infrában nem működnek az antireflexiós bevonatok, így fokozottan kell ügyelni a fellépő reflexiókra. Itt, egy ilyen közeli napállásnál készült felvételen amúgy is szinte lehetetlen csillanó fények nélkül dolgozni, pláne egy infrában érzékeny kamerával, gyakorlatilag működő antireflexiós rétegek nélkül. Én nagyon valószínűnek tartom, hogy nem az üstököst örökítetted meg.

Szűrés

Távcső ajánlat 50000 Ft-ig

Távcső ajánlat 100000 Ft-ig

Mikroszkóp ajánlat 50000 Ft-ig

A legerősebb kezdő távcső


Legfrissebb híreink a Facebookon