Galéria

psomogyi

100/mm teszt

Technikai adatok

Készítette: Somogyi Péter

Műszer: 250/1000 Newton (carbon upgrade)

Korrektor, nyújtó: SkyWatcher kómakorrektor F/4

Kamera: Canon EOS 350d (full spektrum)

Vezetés: vezetés nélkül , nincs

Mechanika: SkyWatcher EQ6 PRO GoTo

Feltöltés dátuma: 2012.09.13.

Készítés dátuma: 2012.09.10

Hely: Tata, hátsó kert

Expozíciós adatok: 30s ISO érték: 800

Légkör: Átlátszóság: 9/10 Nyugodtság: 9/10 Hőmérséklet: 17°C

Képfeldolgozás: dcraw-float, iraf, gimp-2.9dev

Megjegyzés: Star Analyser 100/mm rács teszt. Csak a legfényesebb csillagokra tudtam ilyen felbontást elérni ezzel a technikával, egyébként sok a korlátozó tényező. f/20-ra blendézve, 50% kicsinyítés, eredeti nyers színek (wb nélkül) egységesen átskálázva. RA-motorsebesség variálásával készült (a teljesség igénye nélkül, ez csak teszt). Eredeti méretben nézendő a kicsinyítési effektek elkerülése végett.

5 hozzászólás:

psomogyi (2012.09.15. 00:35)

Köszönöm az elismerést, Lóránd! Még csak az elején vagyok és tanulgatok, de remélem lassan sikerül mélyebbre ásni és mint laikus amatőr megosztani a tapasztalatokat!
PS.: nemrég néztem utána, hogy jobb oldalt a Ha után levő 3 sávot a saját légkörünk nyeli el: O2, H2O, O2 - ez utóbbi a legmarkánsabb, és pont az infra tartomány kezdete, azaz a szemünk már éppen nem látja!
Az UV részét itt még látnánk, valahogy ott letörik az érzékenység (ccd vagy rács).

psomogyi (2012.09.13. 22:47)

Hello Sándor, vizuálisan nem próbáltam behatóan. Vonalakat talán a Balmer-sorozatot kiveheted ha van, illetve hogy mennyire egyenletes a színkép, valamint hogy hol erős (kékben / zöldben / vörösben) - bár ezt talán a csillag színéből is észreveheted -, és akkor már tippelheted az osztályát (amire már sokféle elmélet épül, pl. csillagfejlődés, csoportosulások, stb...).
Bővebb info: http://en.wikipedia.org/wiki/OBAFGKM
Persze nem venném zokon ha valaki kiegészítene.

szasan (2012.09.13. 20:41)

Vizuálisan Tarjánban nézegettünk csillagokat, ködöket egy ilyen ráccsal, nagyon jó volt Kiss Laci magyarázata hogy mikor mit kell figyelni. Érdekesek a különbségek a csillagok spektrumában, jó lenne ha valaki elmagyarázná az okokat.

psomogyi (2012.09.13. 18:20)

Hello Iván,
Ami a képen látható az a kamerán is méretarányosan pont ugyanúgy helyezkedik el, és a szögön sem változtattam (csak 50% kicsinyítés és egymás alá rendezés, tárgycsillag függőleges elhúzása alapján tettem egymás alá).
A fentieket az RA motor kikapcsolásával (vagy lassú elmozdítással) csináltam (olyan 30sec), ekkor függőlegesen elhúz a csik, és így téglalapot alkot. (Ezt csak hasraütve találtam ki, amolyan webkamera-pótlásképp, a seeing miatt a minél gyorsabb elhúzás a jó).
Azóta Wolf-Rayeteket valamint irreguláris változókat is fotóztam, de ott már nem tudtam ilyen módon elhúzni, azokkal rengeteg utómunka lesz.
Namost az alacsony csillagoknál (Rigel, Betelg.) a vízszintes (és függőleges) vibráció/imbolygást a légköri nyugtalanság okozza.
De a függőleges vonalak azok valódi spektrumvonalak (a légköri elnyelést leszámítva), megfelelő feldolgozással (amit még tanulok) letisztíthatók de itt most a nyerset akartam megmutatni.
A Betelgeuse az a spektrumosok m27-e smiley

, rengeteg az abszorbciós vonala.

ÉderIván (2012.09.13. 16:50)

Baromi érdekes, hogy a vörös csillagok mennyivel erősebben sugároznak a vörösben és még a közeli infrában is világítanak. A kékekre meg fordítva.
Úgy csináltad a képeket, hogy a csillag spektruma merőlegesen legyen a dekli tengellyel és felvétel alatt folyamatosan kis sebességgel elmozgattad a képet dekliben?
Az miért van, hogy a Betelgeuse jóval több elnyelési vonalat (vagy talán inkább hullámot) mutat, mint a többi csillag?