Expozíciós adatok:
28x6perc, Astronomik CLS
ISO érték: ISO 1600
Légkör:
Hőmérséklet: 5°C
Képfeldolgozás: Astroart 5
Megjegyzés: Több hónapos technikai szívás után - amatőr fejlesztések először 2 hátra, majd 1 előre elven működnek - végre sikerült újra kijutnom ég alá. Tulajdonképpen a \"cold finger\"-es argontöltött EOS tesztje volt. Örömmel nyugtáztam, hogy nincs pára, a CMOS jól áll síkban, elektromos zajokat sikerült eltűntetni, stb.
Remelem az elkovetkezendo 50 evben egyszer le birom mar fotozni az ngc7000-t is ezzel a tavcsovel, igaz 60db mozaikot nem lesz egyszeru kiexponalnk, osszerakni Ha nincs egy kedves baratom, akkor 250-es f5 newtonnal lovoldoznek, es nagyon nagyon orulnek neki! En bizonyos objektumokra nagyobb esellyel startolok de masokra nem sok sanszom van, masoknak forditva. Jo ez a magyar anyag, nem tudunk sajnos dollarert fele aron hozzajutni bizonyos eszkozokhoz... Nezz meg oceanon tuli arakat, azokon az arakon ugyebar lehetetlen EU-ban vasarolni. Amerikaban haztartasi eszkoz a C11
Laci, jó kis kukker ez az RC. Amit meg eddig beletettél az amúgy is fantasztikus. De nézd meg, hogy külföldön mivel fotóznak. Szerinted f4-el? Veled mi nem tudunk versenyezni. A pálya a Tiéd, csak nyerhetsz.
Loránd beszédes az animáció, én pont erre gondoltam amit látunk, csak nem helyesen neveztem hotpixelnek. A színzaj esetében - mivel az is látszik (látszik?? már belegabalyodok) a darkon, az információ azt mondjátok kinyerhető, ha RGB-t tekintve levonjuk belőle a dark-on lévő rendre oda eső információ intenzitását? Értem úgy hogy egy \"RGB pixel\" értéke színzaj nélkül - pusztán infóból (témából) - 2-2-4 lenne, akkor színzajjal ez 6-6-7. A darkon - ha ez így van rajta - pedig ezen a pixelen lévő 4-4-3 zajt le lehet vonni, és megkapjuk az infót? ??? Mert akkor tényleg nincs annyira hangsúly a hűtésen, viszont az az érzésem, hogy ez a színzaj mint fogalom nem annyira állandó (nem esik ugyanaz a zaj ugyanazokra a pixelekre). Nem biztos egyáltalán, hogy akár fél órával később a helye és a nagysága ugyanott lesz. Kis kerülő, de köze van ehhez: Szívtam az elektromos oldalon, hűtés összerak, aztán tiszta csík az egész élőkép, használhatatlanul... Nagyon sok mindent kellett elektromosan változtatnom az egész rendszeren, hogy a nagyfrekis zajtól megszabaduljak (leválasztó trafó, toroidok, \"körföldelés\", stb). Jutott eszembe hogy régen is kissé úszott az élőkép, főleg nagyítva (PC-n), ki fogom próbálni saját régi f.gép telepével is a különbséget. Az a nagyfrekis zaj ami nálam volt (több kapcsolóüzemű táp miatt, vezetékezés miatt, acélszerkezet ,stb...), például a kék pixeleket gyönyörűen égette be. Csak azért mondom ezt, mert szerintem sokan használunk külső tápot Canon-hoz is, érdemes erre odafigyelni. Ptes Laci! Én a megdöglést pozitív értelemben írtam, nem akarok ettől a jelenlegi rendszertől megválni szerintem sohasem. Nagyon jól muzsikál, szeretem a kihívásokat, ez a felbontás nagyon jól jön, eleve tetszik, ha a kisebb ritkább témákból kell válogatni.
Jó az animáció! (majdnem) Tudom, hogy a hideg és a meleg nyerskép között mekkora a különbség. De ha levonod a darkot, akkor is ekkora lesz? Azért érdekel, mert nekem az a tapasztalatom, hogy a dark-levonás után a meleg képek többletzajának jó része eltűnik. És az érdekelne igazán, hogy mennyi is pontosan. Ezt Ti, akik hűtőtt kamerát használtok, tudnátok megmondani. Ezért nyaggattam Jánost is ezügyben.
Valójában nagyon jó lenne egy számot látni: x fok hőmérsékletcsökkenés, y % expónyereség. Biztos van nyereség, de mennyi? Óriási támpont lenne másoknak.
Lóránd, hol méred a hőmérsékletet, az érzékelő közelében?
Egy fontos dolgot tudni kell az expóidőkkel kapcsolatban, és ez az, ami miatt egyáltalán nincs okod elkeseredni! Tehát én nem mondanám a helyedben azt, hogy \"emellett fogok megdögleni\", nem fogsz, fasza képeid lesznek. Miért is?
Egy adott apertúrájú optika a fókusztávolságától függetlenül egy adott objektumról (ami belefér a látómezejébe) ugyanannyi fényt gyűjt össze. Tehát, ha valaki egy 25 centis f/4-es Newtonnal fotózza a Súlyzót, Te pedig f/8-as RC-vel, ugyan annyit kell exponálni. A hatékonysága a Newtonnak azért jobb, mert közben egy 4x akkora területű látómezőt is kiexponál! A Súlyzót azonban csak negyedakkora területen látja. tehát ha Te visszakicsinyíted a nagyítás, azaz kvázi 2x2-es binninget használnál (persze ahhoz ff CCD kellene), akkor ugyanott vagy! Persze, ha a pixelfelbontás 100%-ában akarod jól exponálni a képet, akkor nincs mese, 4-szer annyit kell, de cserébe a Súlyzó-köd 2x akkora átmérőjű lesz.
Összefoglalva: a kompakt objektumokat éppúgy tudod fotózni, mint mások, viszont nagyobb felbontásban. Hátrány, hogy ugyanolyan nagy látómező kiexponálásához azonban 4x annyi expóidőre van szükséged. Szerintem ezzel a műszerrel kis látszó átmérőjű objektumokat örökíthetsz meg nagy felbontásban, hatékonyan. Galaxisok, planetárisok, apró és érdekes köd részletek. Lényeg az, hogy válassz jól témát.
Ez így igen látványos különbség Lóránd animációján, de F. Lacit az érdekelné (és ezt kellene valamelyikünknek a vázhűtők közül prezentálni), hogy a kalibráció után is ilyen látványos marad-e.
Jól elkerekítettük a témát, magam részéről rengeteg dolog kiderült így röviden is, ami eddig gyanús volt, de magam sem hittem el. Lehet mondani hogy sokat tanultam az \"irányokról\", de szerintem más is. Miszerint, hogy miért vált mindenki egy idő után minél kisebb fényerőre, de ezen számok láttán én csak azért nem, mert ez a technikám van, gyakorlatilag az értékét is valahol nézve e mellett \"fogok megdögleni\" . Egy kifejezetten röhejes vétel volt ez az RC, kihagyhatatlan szó szerint baráti ajánlat. Előtte egy 250/1200 SW newton volt álmaim műszere, és mikor megvettem azt hittem hogy révbe is értem. Viszont annó ezzel az RC-vel - akkor még csak kölcsön - az első képeket lőttem, máris megláttam hogy totál más világ, totál kihívás, tehát tetszett János amit el akarok érni az valahol a Te és pl Iván javaslata között van. Letettem már régóta az egyéjszakás fotókról - ha csak a körülmények engedik - ezzel a csővel ez nem fog menni. A magam által támasztott szint elvárás valahol a \"köd belső régiója\" és a többhónapos \"szárnya\" között van, vagy inkább lesz. Első képem ebben a galériában anno M108-ról összesen három éjszaka volt, minden nap átforgatással, egyéb szívással. Nagyon örülök annak, hogy kevés eldobós képem van, jól mennek a hosszú expók, a kevés eldobás pedig nem azt kell jelentse, hogy inkább vackokat dolgozok bele.
Hűtéssel kapcsolatban még annyit fűznék hozzá, én abból indultam ki, hogy ami nem defektes pixel, az információt tartalmazhat. A hotpixelekre jutó információknak biztosan annyi, ha megnézünk egy darkot pl 20 Cfokkal alacsonyabb hőfokon, akkor egy magunkfajta dslr-nél hatalmas különbséget látunk. Ezt tapasztaltam a nyers képeken is, részletesebb az egész. Tehát ptes-Laci, a puszta tapasztalati véleményem alapján csak érdemes előbb-utóbb hűteni valahogy, ha a jelenlegivel kicsit is nem elégedett a user. De ha valaki, ezt Te biztosan tudod elméleti oldalról is, éppen ezért gyanús hogy nincs igazam, ha már nem akarsz hűteni...
Na bakker, megint tanultam valamit. Sosem úszom meg e nélkül. Köszi, hogy felvilágosítottatok. Nekem eddig az optikai tudományom abból állt, hogy keresztülnéztem a szemüvegemen és láttam is előre, nem pedig a szemüregemet vizsgáltam.
Laci, a szárnyak kifotózása nem lehetetlen feladat, én igenis bátorítanálak erre! Nekem 44x5 perccel már jól látszik, bár igazán szép eredményt vagy 4x ennyi expó adna. De azt is hozzá kell tennem, hogy azon az éjszakán ritka meleg volt Ágasváron (emlékeim szerint rövidgatya + pólóban is izzadtunk), ami hűtetlen kameránál, pláne szűrő mellett már nagyon nem előnyös.
Csaba az expóidő a fényerők (vagyis nyílásviszonyok) négyzetével arányos. Tehát egy F/4-es rendszer 16 egységnyi idejű expót, egy F/5-ös 25 egységnyit, egy F/8-as 64 egységnyit kíván ugyan olyan fényesség eléréséhez. Tehát ha az F/4-es rendszert vesszük 1-nek, akkor ez F/5-tel 1,56-szor, F/8-cal 4-szer annyi expót jelent.
Csaba, ne hagyd magad megvezetni még önmagadtól sem, ez éppen úgy működik mint amikor a fényképezőgép objektívjét blendézed, azzal párhuzamosan növeled az expóidőt, egy blende érték 1FÉ-vel növeli az expóidőt, nem pedig rögtön a 4x-esére. Ptes Laci! Egy db kalibrált képen biztos nem lesz feltűnő különbség a hűtött és hűtetlen között, hanem az én meggyőződésem szerint kevesebb kockából tud kiátlagolódni a zaj a hűtött esetében, ill. magasabb ISO használatát engedi meg, amivel az expóidőn nyerhetünk. Szeri Laci! Ugye írtam Neked privátban, hogy hagyd meg a \"szárnyakat\" a fényerős asztrográfoknak, és inkább bontsd szanaszéjjel nekünk a köd belső régióját, az sem kis teljesítmény! Iván fotóján sem az egyedi feldolgozás hozta ki a külső ködöket, hanem a jó ég + nagy fényerő + sok expó! Pár napja szórakozik a freemail adatbázisom elérhetősége, elnézést ha valakinek emiatt nem tudtam még válaszolni!
Én f4-ről f5-re értettem. Nálad ez 4x-es lenne? Ezt azt jelenti, hogy egy nyári éjszakán csak 5-6 képet lőhetnél. Így én neki sem kezdenék. Tényleg ilyen nagy a szorzó? Mondjuk, hogy kellene egy ISO 3200-as gép ehhez, 800-as zajképpel.
Csaba, nem duplazza, hanem negyszerezi! Akkor viszont azt gondolom, hogy nem is csoda ha nincs a kodnek \"szarnya, honnan is lenne???\" Ha ezt Laci tenyleg igy kell szamolni, akkor nem is fogok vagyni szarnyakra. Mar csak azert sem, mivel ebben a galeriaban sem sok szarnyas Sulyzo kod van, az hogy Ivan fotojan ez mennyire kijon, az meg az ismert es emlegetett \" szuper egyeni feldolgozasa \" miatt nem csoda. Szarnynak hivni azt a halvany regiot eleg bena dolog, de igy ertjuk legalabb mirol van a nagyba\' szo
Laci(Ptes), akkor úgy számolsz, hogy egy fényerő fokozat durván duplázza az expóidőt? Ez durva. Rátapintottál a lényegre ezzel a idővel. Ez a legnagyobb \"ellenség\". Sok minden történhet ilyen hosszú idő alatt. A fórumban már filozofáltam rajta. Ez a CLS jó választásnak tűnhet.
Nálam az úgy van, legalábbis lenne, hogy 10 perc-iso 800-f4. Ha a tiéd F8, akkor azzal a 40 perc-iso 800 az ekvivalens, de lehet 20 perc-ISO 1600 is. Tulajdonképpen bőségesen elegek ezek az idők szerintem, mert \"csak\" a kiolvasási zajtól kell elválasztani a jelet, ami azért elég kicsi a háttérhez képest. A hosszuktól pedig nem aggódnék, mert a hotpixelek csak a kalibrálatlan képeken vannak. A kalibrált képek már sokkal tisztábbak.
No persze akkor van zűr, ha szűrő kerül a fényútba, de ez legfőképpen csak keskenysávúzásnál jön elő. Akkor nagyon nehéz a jelet eltávolítani a kiolvasási zajtól, ugyanis rettenetesen sötét a háttér. H-alfában gyakorlatilag órás expozíciók lennének a jók. Azokat azonban nehéz megvezetni már, nomeg látómező forgás is lesz. a többi hibalehetőségről meg ne is beszéljünk.
Egészen mély és intenzív eszmecsere folyik! Ezt nagyon jó látni, lelkesítő!
Laci, nekem is a szokásos a problémám, hogy a fényszennyezett, vagy bármi mástól világos háttér miatt nem bizony romlik a jel-zaj arány, ami a sötét ködöknél nagyon felerősödik. Ezt már tudjuk. Az UHC-s szűrő ezt megoldja. Az UHC-s-nek kétszer jobb a határmagnitúdója csillagra, mint szűrő nélkül. De úgy gondolom, hogy mivel nem csak a fényszennyezést veszi le, hanem a vonalakra külön rászűkít, ezért nagyobb a fényveszteség az optimálisnál. Az a tippem, hogy egy olyan szűrő, ami csak fényszennyezést csökkenti, de máshol nem vág, talán még hatékonyabb lehetne. Szóval arra ennék kíváncsi, hogy nem emissziós objektumok hogyan viselkednek UHC-vel és CLS-sel. Az UHC rombolja a spektrumot. Vajon a CLS kevésbbé? Vajon kevésbé rombolja, mint amennyivel drágább... De látom, Te szerinted hatékony. Én is gondolkozom.
Holdfényre minden rosszul teljesít az biztos, mert az kontinuum. Csak az emissziós vonalak emelhetőek ki mellette. Ezért jó a keskenysávú Hold mellett, de nem jobb, mint egy újholdas szűretlen. Természetesen a színekhez mindenképpen elkerülhetetlen szűrő nélküli képek készítése. De ezzel számolok.
Ha már a hűtést felhoztad, nézted már a kalibrált képeket? Mennyivel jobb egy hűtött kalibrált, mint egy hűtés nélküli. Jelentős a különbség? Azért kérdezem itt, mert tudom, h nem fogok áttérni a hűtésre, de érdekel az \"élmény\" és inkább az élmény, mint az egzakt mért adatok.
OK, egyszer bizony öszehozzuk. Látom, akkor Te is olyan \"remete\" vagy mint én. Még csak a megyében sem ismerek senkit, akiről tudnám, hogy komolyabban fotózna. Nekem is mindent magamnak kell kiagyalnom, megcsinálnom. Akárcsak Neked. De ez az, ami igazán vonz ebben az egészben. Persze a Srácok is sokat segítenek itt, nélkülük talán nem is menne, de azért mennyivel könnyebb lenne egy \"szakitól\" ellesni a fogásokat, vagy látni, hogy hogyan csinálja. No, ez egy jó hír, hogy nem növeli az expóidőt jelentősen. Kell egy ilyet szereznem mindenképp. Patrik, én a CLS-CCD-ről annyit olvastam, hogy az direkt CCD és DSLR gépekhez lett tervezve és hogy a természetes WB-t és a színeket nem bántja. Amit láttam vele készült képeket, azok valóban színhelyesek, de a készítője nem írta oda, hogy hozzá kellett-e nyúlni a szinekhez.
Sziasztok! Először is hadd gratuláljak a felszereléshez, az !innovációhoz és magához a képhez is! Egyedül álló dolgot kezdtél el, ami lassan de biztosan megcsillantja a foga fehérjét... A nagyon sok expo hiányzik és utána ...... nem kell folytatnom A CLS -es témához: Magam is rendelkezem CLS szűrővel méghozzá 2\" kivitelben és én is nagyon megvagyok vele elégedve. Hasonlókat tapasztaltam amit Laci alaposan leírt, talán én még annyit fűznék hozzá, hogy a csillagokat nekem nem tetsző módon megszínezi. A Sárgás csillagok vörösek lesznek, a mély-kék csillagok pedig ilyen zöldes ciános beütést kapnak, piaci nyelven fogalmazva. Ahhoz hogy tényleg természetes hatású képet kapj szerintem megéri a csillagokra fotózni, szűrő nélkül. Aztán Photoshop... kíváncsi lennék rá mennyi a differencia a CLS-CCD javára a sima CLS-el szemben. Egy próbát biztosan megérne.
Örülök Csaba ha így gondolod, én minden esetre nagyon szeretem a sört, IS Támogatnám ezeket a leüléseket én is, senki nincs a közelemben akivel tudnék komolyabban értekezni asztro ügyekben CLS-nél nem kell hosszabbat exponálni, hanem fogsz többet exponálni!!! Ha saccolni kéne az általad írt arányt, akkor - csak azért hogy ne 1-et írjak - 1,2-vel számolgassál. Nálam CLS nélkül kb. 3 perc a helyzet a fényszennyet tekintve, régebbi képeimnél láthatod, hogy általában ISO800-on 10 perceket lőttem. Próbáltam a 15-öt is ISO800-on az a határeset már talán, illetve inkább az zavart, hogy mire csak 20db nyers képet összekalapálnék, az már 5 óra álmatlanság. A 10 perceseknél sem lehetett sokat rontani, gondolhatod mekkora fájdalom az Persze ez égfüggő, de ezt úgysem kell mondanom. Bakony közepén egy réten ülve nem használnám mondjuk az biztos, de ez nekem kizárt. Nehéz is, vezetékek fixen vannak szerelve, szét sem bírnám szedni a cuccot. Alig birtam eleve összerakni is Továbbra is azt mondom, hogy rendeld meg gyorsan azt az Astronomik szűrőt, vagy pakolj fel azzal a sörrel, és irány ide, 2db-om van, az egyik nincs bebetonozva; és mivel meg leszel elégedve vele, utána majd megrendeled
Komolyan mondom Laci, egy üde színfoltja vagy ennek az oldalnak a szó legpozitívabb értelmében. Örülök, hogy megismertelek, még ha csak így az éteren keresztül. Bizony leülnék Veled egyet sörözni. Már ha szereted a sört. Az én lányaim már nagyok, úgy hogy nem nagyon örülnek neki, ha nyuszimotoroznék velük. Nagyok sok értékes infóval lettem gazdagabb általad. Még annyi kérdésem lenne CLS ügyben, hogy kb mennyi idővel többet kell expózni a CLS-el sacc/kb? Az UHC-nél én olyan 1,7-2 szeres expóhossz növekedést tapasztaltam a Scopiumnál.
Sziasztok! Megosztom ám bizony az infókat, főleg miután egész délutánt átjátszottam kétéves kislányommal, jól kinyuszimotoroztam magam, úgyhogy tiszta fejjel most jobban megy Laci és Iván köszönöm a hozzászólásotokat, valahol éreztem én eddig is, hogy nem úszom meg a sok éjszakás kalandokat, csak hát jobb lenne mindent gyorsan De igazatok van. Az a bajom ezzel, hogy ki sem tudom fejezni mennyire hektikusak ebben a 30ezres városban az éjszakák, volt párszor hogy mindenem összeállt egy régebbi szinten, és majd három hónapot vártam arra, hogy értelme legyen kipakolni. De ezt itt nagyon sokan ismerjük... Hozzá se tegyük, hogy ezek Murphy szerint akkor vannak, mikor az embert a munkahely különösen meggyötörte Ok, tudom, nem kötelező csokit enni
Laci, mennek a hosszú expók, 15 percig gyakorlatilag jó vagyok offaxisguider miatt főleg, felette már nem is próbáltam, nem hiszem hogy egy dslr-nek való az (de azért ebben kijavíthatnál, örülnék neki ). A 6 percet valami olyan megfontolásból találtam ki, miszerint láttam itt fórumon számolásokat, ami ISO1600-on 6 perc, az \"megfelel\" ISO800-on 12-nek. Legalább is arányaiban. Első éjszakáim voltak ezzel a fajta hűtött kamerával, nem is próbáltam hosszabb expókat, de meg fogom tenni. Az eddigi állandó ISO800 mellet most meggyőző az 1600-as eredménye, más kérdés hogy mennyi saját zajt szedek össze 10 perc felett. Ha jól értelmezem a véleményedet - ami egyébként az enyém is - a hosszabb expókat nem helyettesíti a mennyiség, ha igen, akkor meg majd\' logaritmukus expószám mellett .
A CLS teljesen más világ mint az UHC. Régebbi képem alatt is már kitárgyaltuk, hogy az UHC már nagyon lerontja pl a galaxisokat, amellett hogy a háttérfényesség (nyers képre nézve, tehát nem egzaktul mérve) a fele a CLS-hez képest. Nézd meg régi APO-s képemet M108-ról: míg az M97 világít, addig az M108 alig él a képen, ez elég beszédes, főleg ha mellé teszel egy hasonlóan komponált másik galéria képet. A CLS nagyon jó a fémhalogén és higany fényszennyezésre (szokásos lámpatestek), sajnos a holdfényre már nagyon nem, az UHC viszont ott jobban teljesít, bár holdfénnyre ha jól tudom csak a keskenysávú szűrők hatásosak valamennyire. Jól tudom?? Színekre rátérve amit tudok annyi, hogy a flat panelem képe (LEC panel) CLS nélkül rózsaszínes, szűrővel szép ciánkék; tehát valami kutyaság kerül a színekhez. Csabának is nagyon hangsúlyoztam, hogy ha ködöket szeretne fotózni akkor UHC, ha \"általános városi szűrőt\" szeretne akkor csak CLS (esetleg Lóránd által régebben árult Neodynium- bár olyan nem járt nálam). Tudtommal a Baader-nek ez a fényszenny szűrője, az UHC-E, -S és egyebek szerintem \"inkább UHC-k\". Astronomik az én egyetlen barátom Egyébként szövegelek összevissza, esetleg Te is akarsz ilyet venni, vagy van is Neked? Biztosan ez nem teljesen van így (az elméletet nem tettem ez mellé), de több teszt alapján is mondhatom, hogy a CLS-el nincs infóvesztés, csak a haszon. Akár a nyers felvételeket, akár feldolgozott képeket is nézem ugyanazon estén készült szűrős és szűrőtlen képeken. Eleve teszteltem sokat, mivel el kellett döntenem az argontöltött hűtésnél - ahogy lent olvasható - vagy bebetonozom a CLS klipszűrőt EOS-ba, vagy ezzel a hűtött kamerával nem használom sohasem...
Persze, persze. Nem is azért írtam, csak az infó kedvéért. Elnézést, ha félreérthető voltam. Nekem is írt sok érdekes és hasznos dolgot priviben a témában. Biztos megosztja itt is.
Szia Laci (Ptes). Még olvashatsz a fórumban is a szűrőkről. Nyitottunk egy topikot \"Fotografikus szűrők\" néven SzLacival, hogy ne a képet terheljük vele. Meg hát ott más is megtalálhatja, akit érdekel még a téma. Bocsi.
Teljes mértékben egyetértek Ivánnal. A technológiád, műszered bemutatta képességeit. Nem kételkedek abban, hogy remek felbontást fogsz tudni elérni bármely objektumon. Megérte a \"kettő előre, egy hátra - vagy fordítva\" stratégia. De arra bíztatlak, hogy ne lankadjon a kitartásod, ugyanis a lehetőséget, ami kezedben van, szerintem hosszabbnál hosszabb expozíciós időkkel fogod tudni kihasználni, még a Súlyzó-köd esetében is.
Nem kevés a 6perc expó f/8 nál? Vagy a hosszabb bemozdul?
Milyen a tapasztalatod a CLS szűrővel kapcsolatban? Maradnak sárga árnyalatok a képen? Mennyivel csökkenti a háttérfényességet mondjuk egy UHC-hez képest?
Laci, szeretnék gratulálni ehhez a képhez. Szolíd és igényes a feldolgozás, tetszik. Látszik rajta, hogy jó seeinget fogtál ki, szép kicsik a csillagaid, olyan nagytávcsöves már a felbontásod. Azonban én még adnék neki a helyedben, hogy egyrészt a belső részeket szépen élesíteni lehessen és a halvány külső területek (pillangó szárnyai) is előbújjanak. Jó sokat kell még lőni, de a Te távcsöveddel és felbontásoddal igenis lenne értelme, mert iszonyú jó képet lehetne belőle faragni.
Nagyon köszönöm a jó véleményeteket! Emellett meg sem merem hallani a \"nagy szavakat\", de jól esik ilyet olvasnom - egyértelmű - , ne szerénykedjünk Csak azért nem akarom ezeket teljesen komolyan elhinni, mert nem érzem azt, hogy van már a hátam mögött egy valamilyen szinten is kialakult saját stílus, vagy mondjuk magam által is jónak ítélt 20-30 kész kép. A feldolgozást azon a ponton hagyom abba, mikor 10 perc után is tetszik az eredmény, ezt így nem gondolom elég egzaktnak
Péter az argontöltésért, és az ezzel járó sok szívásért még mindig Téged tartalak - jó értelemben - felelősnek, anno jól beletetted a fülembe a bogarat; \"hűtött kamera nélkül ez a cucc félkarú óriás\" Volt a bazi hűtődoboz verzió, de azon én is halványan mosolyogtam, csak az volt a kérdés, hogy mikor merek belevágni a cold finger-es verzióba. Ha pedig közvetlenül a cmos-t hűtjük, nehogy már nézni kelljen a harmatpontot, és saccolgatni, hogy a cmos hőjét figyelembe véve vajon 5, vagy akár 3 Cfok-ig is lehet hűteni. Sajnos sokszor gondolom úgy, hogy amit más meg tud csinálni azt valahogy én is Megkapta a f.gép a rézlemezt, az egész egy műanyag dobozban van, sajnos otthon csak a 15V/8A-es peltier-em maradt, így ezzel működik. Ezt tulajdonképpen nem bántam meg, így teljesítményben nincs hiány. A koncepció az volt, hogy a rézlemez körül komoly rugalmas tömítés lesz, illetve a gépen belülre kerül a CLS szűrő - mivel sajnos klipszűrő - kívül pedig jól letömítve az astronomik UV-IR 2\" szűrő zárja a sort. Van egy dobozon belüli \"zacskózásos\" verzió neten, de azt elég sérülékenynek gondoltam, így jött az egész argon töltés ötlet. Az argon egyébként - aki esetleg nem tudná - hegesztőgáz AVI eljáráshoz, majdnem totál tiszta nemesgázként árulják. Jó tulajdonsága - jelen esetben pláne - hogy kb. 1,7-szer nehezebb mint a levegő, tehát lassan adagolva \"mint a vizet\" lehet tölteni. Párhuzamosan töltöttem bajonett felől, majd ezt fbs-el lezárás után bőséggel a doboz hátsó furatán keresztül, egy másik furat biztosította a kiszellőzést. Canon a cold finger miatt eléggé levetette a köpenyét, így jutott mindenhová bőven. Polipropilén doboz révén utána ezeket hővel be tudtam hegeszteni. Fogalmam sem volt eddig a próbáig, hogy vajon jó e, de szerencsére igen. A hőfokot egy PT100 hűtőbordára szerelt érzékelő méri, a peltier tápját ki-be kapcsolgatja egy kis vezérlő. Ez így nem a legpontosabb szabályzás (lehetne áramot is szabályozni), de ez a +/- 0,5Cfok szerintem elég pontosságot ad.
A kis csillagméretről: most olvasom fórumon, hogy jobb a szűrőket korrektor mögé tenni, lehet ennek is köze van hozzá. Egyébként ez \"így jött\" feldolgozásnál, nincs kicsinyítés. Van már egy egészen jó receptem AstroArt5-höz, összeadás-illesztést tekintve; leginkább gondolom ez adja ezt az eredményt. Ja meg a titkos lépés, de azt soha nem árulom el
Gratulálok Laci, hazai fotóstól még nem láttam ennyire anyagszerűnek ezt a ködöt, szerintem nemzetközi mércével is a jobbak közt a helye. Nagyon szép, nagyon tetszik!
Az én részemről is jó lett a kép. Laci, ha raw-ban fotózol nincs jelentősége, hogy milyen wb-t állítasz be a gépen. Ha nincs kéked, rgb-ben adni kell hozzá (pl. Iris).
Magam részéről meg vagyok elégedve a képpel, elég pocsék poros forróság volt. Persze kritikákat szívesen veszek, mint mindíg! Nem igazán bővelkedik a kép annyi kékben mint a már feltöltöttek, lehet ennek oka, hogy tungsten helyett daylight beállításon maradt a f.gép?
SzLaci (2012.08.31. 12:52)