Tapasztalatok az Acuter spektívekről

65 és 80 mm, akromatikus és ED lencsékkel szerelt változatok
_____________________________________________________________________________________

Alkalmazási terület
Miután megkaptam, elsőként tévedésnek tűnt a spektív választásom, mivel egy közepes nagyítású (8x-12x) binokulárnál szűkebb látómező, lassabb üzemkész állapotba helyezés és kötelező állványhasználat fogadott. Később ráeszméltem, hogy mely területen érzi magát otthon. Aki kisebb látómezővel beérve koncentráltan szemlél valamit, amiben minél több apró részletet próbál észrevenni, legyen az a közeli (10-100 m-es természeti környezetben), vagy a távolabbi tájon, annak már ajánlható.

Mivel mára jobb binokulár és közepes átmérőjű csillagász távcsővel is rendelkezem, így csak akkor használom, amikor egy hegytetőn standot verve alaposan körül néznék, vagy az őszi-tavaszi vízpart szín és formagazdagságának részleteibe akarok belefeledkezni, vagy épp csak kis időt tudok szánni a csillagos ég kezdő szintű objektumaira vagy a Holdra. A terepre hordandó tömeg és csomagszám, de az előkészülési idő is töredéke egy csillagász távcsőhöz képest. Igazán jó lenne rajta legalább egy kis kereső lyuk a pontosabb célzáshoz. A csillagászkodás „napi betevő” élménye viszont már ezzel a műszerrel is csillapíthatja ezt a furcsa szükségletet.

Akromatikus felépítésű spektívek
Megdöbbentő részleteket lehet már ezekkel is kivenni a madarak tollazatából, távoli épületekről, a messzi táj kicsiny objektumaiból és a Hold krátereiből. Kiderül, hogy a Jupiter nem pontszerű, hanem korong kiterjedése van, és vonalban sorakozik körülötte a négy Galilei holdja. Az akromatikus kivitelek színi hibája ellenben olyan adottság, amely a nagyítás fokozásával, vagyis a tartozékként adott 24-8 mm-es fókuszú okulárban a kb. 16mm alatt beállított gyújtótávolságokon (a 65mm-es típusnál ez a 24x-48x nagyítási tartomány, 80mm-es típusnál már 40x-60x) fokozódó jelenség. Ez azt jelenti, hogy akit zavar a sziluetteken és a kontrasztot jelentő vonalak mellett a szivárványos elszíneződés és lágyabb kép, az elégedetlenebb lesz, de a részletek látványa még lelkesítheti.

65mm vagy 80mm?
Az általánosan megfogalmazható „Melyiknek szebb a képe?” kérdésre azt tapasztaltam, hogy a kisebbik fókusza kisebb nagyításokra képes, így a „gazdagabb” látómező, a kisebb nagyításon kisebb légköri turbulencia és az azonos prizmák (mindkét típust ugyanazzal szerelik) kisebb nagyítással kevésbé kihozott optikai hibája a 65-öst kissé jobbá teszi (akromatikusra és ED-re is egyaránt igaz). A 80mm-es fénygyűjtő képessége viszont szürkületben, párás időben, inverziótól megkínzott poros város felett átnézve, vagy csillagászati alkalmazásnál kétségtelen és behozhatatlan előnyt jelent.

A 65 mm-es méret könnyebben hátizsákba tuszkolható – hisz kb. 30 dkg-mal könnyebb és 10 cm-rel rövidebb – amellett, hogy  nappali fényben elenyésző különbség mutatkozik a képminőségben a 80mm-es típushoz képest. Kisebb tömeghez és nagyításhoz kisebb teherbírású állvány is elegendő. Továbbá aki a nagyobb valós látómezőt preferálja a nagyobb nagyítással szemben, annak vélhetően a 65mm-es fog bejönni. Én leginkább 80mm-esre vágytam a beépített megalomániám miatt, de az összehasonlító vizsgálatok után kétszer is a 65mm mellett döntöttem.

Az ED kivitelek
Az ED (Extra-low dispersion) lencsés kivitel teljesen megegyezik az egyszerűbb akromatikusokkal a kincset érő frontlencsén és egy matricán kívül. Az árkülönbség közel arányban áll a képminőség és így a használhatóság emelkedésével. Megszerzésekor elfogott a ”Na erre vágytam”! gondolat. Nincs bántó színi hiba, amely a kép lágyulását és tompulását okozná, jobb az áttetszőség nagyobb nagyításon is és élvezhető, élénk színekben pompázó részletgazdag kép fogad. Kissé zavart, hogy az ED objektívhez nem tartozik jobb okulár, amiben legalább a reflexfények jobban féken vannak tartva.

Hordtáska
Elsőre nagyon praktikusnak tűnik, de az ismertetőben leírt előnyöknek csak a fele igaz. Használaton kívül tényleg jól véd. Sokkal jobb lenne ugyan, ha az okulárral együtt lehetne elcsomagolni, mert gyorsabb lenne az elővétel is. (Rémálom lenne, ha egy fényképezőt csak az objektívtől külön, vagyis két csomagban lehetne elrakni.) Ha pedig védeni kell a párás, vagy poros időben, akkor az állványcsatlakozás miatt úgyis ki kell cipzárazni és az okulár teljesen pucéran marad. Az élességállítóhoz pedig csak akkor férek hozzá, ha teljesen előrehúzom a széjjelnyitott tokot. Vagyis használatban inkább nyűg, mint hasznos.

Alap zoom és opcionális okulárok
Az alap zoom a célnak jól megfelelő. Sajnos akkor a legkisebb a látószöge, amikor a nagyobb látómező a kisebb nagyításnál tudatalatti elvárás. Az aránylag elfogadható optikai teljesítményéről az győzött meg, amikor egy adapterrel nagyobb távcsövekben, fix fókuszú csillagászati okulárokkal (SuperPlössl 26; Gold-Line 9 és 15, Planetary 9) hasonlítottam össze. Van ugyan különbség, de a megvilágított természetben (vagyis nem pontszerű csillagokon), amikor nem az összehasonlítás maga cél, hanem a látvány befogadása, megszerethető társ. Vájt szeműek persze jobbra vágynak a jobb okulár birtoklásának tudata miatt is, de ezt meg is lelik az alábbiak szerint. Az ED-s kiviteleket tényleg érdemes cicomázni más okulárokkal.

A spektívekhez opcionálisan árult fix fókuszú okulárok célszerű tartozékok, mert az alap zoomhoz képest kevesebb lencse és nagyobb, valamint a szélek felé jobban is korrigált látómező egyértelműen jobb képet ad.

A 25mm-es a kis nagyítású képek tisztaságát és a gazdagabb látómezőt kölcsönzi, míg a túlvégen az 5mm és 6 mm okulárok a zoom-ét meghaladó nagyobb nagyítást biztosítják. Az akromatikus kivitelű spektíveknél az 5-6 mm-es okulárt nem javaslom, mert a nagy nagyításon megnövekedett színi hiba miatt sokat romlik a kép élvezhetősége mindkét méretnél. Az ED típusok ellenben elbírják a nagyobb nagyítást, így a kép rajzolata nem romlik számottevően, tehát jól használhatóak. Ha a légkör nem nagyon remeg, az ilyen spektívvel már alapból kivehető lesz a Jupiter legalább két nagy felhősávja, vagy a parlament tornyai kisebb kő díszeinek faragása egy Batthyány és a Bem tér közti padról, vagy a Gellért-hegyről a kispesti toronyórán tisztán elkülöníthető a 7 óra és a 7 óra 3 perc mutatóállásbeli kijelzési különbsége. De újszerű élmény volt egy ilyen kis műszerrel délpesti égen teljesen élvezhető képet kapni a Fiastyúkról (mintha a 25 mm –es okulár 3,1 fokos valós látószögéhez, szabták volna), vagy a Perzeusz ikerhalmazról.

Létezik fix fókuszú csillagászati okulár, amely 70 (!) fokos látómezővel és jobb optikai teljesítménnyel (nagyobb és kósza fényekben szegény látómező, jobb bevonatú és feketített szélű lencsék, kényelmesebb szemkagyló) tovább táltosítja az ED spektívet. Ha ezt felteszem el is felejtem a zoomot.

Ezekkel az extra okulárokkal a nagyobb látószög, a középen kontrasztosabb, de a széleken is jobb kép miatt jobban kihozható a műszer tudása, így megéri lemondani a zoom okozta egyszerű kezelési előnyről.

G. Tibor (2011)

Ajánlat: Acuter spektívek termékoldalai