Mit láthatok kis távcsövemmel?

Ez a kérdés azonnal és természetes módon megfogalmazódik a kezdő amatőrcsillagászban. A bonyolult és szerteágazó válasz helyett tömören próbáljuk meg összefoglalni a lehetőségeket:

Néhány alapvető tudnivalót érdemes az elején tisztázni:

- Ne várjuk, hogy a mélyég-objektumok színesek lesznek, mint az albumokban, mivel a színérzékeny látósejtek éjjel kikapcsolnak, a világot fekete-fehérben, esetleg nagyon enyhe pasztellszínekben (halványzöld, halványkék, halványsárga, de csak a nagyon fényes objektumoknál) fogjuk látni. Viszont a SAJÁT SZEMÜNKKEL!

- Ügyeljünk a zavaró fények kiküszöbölésére, lehetőleg még városban is kerüljük a közvetlen lámpafényt, a legjobb, ha kitelepülünk a várostól kissé távolabb lévő szántóföldekre, dombokra.

- Hagyjunk időt szemünknek, hogy hozzászokjon a halvány megvilágításhoz, még a legfényesebb mélyég-objektumok is csak igen kevés fényt bocsátanak ki! Erre legalább 20-30 percet szánjuk, ez alatt élvezzük szabad szemmel az égbolt látványát. Meg fogunk lepődni, mennyivel többet látunk ezek után.

- Kényelmesen, az időjáráshoz képest melegebben öltözzünk (a normál nappali, utcai viseletnél melegebben kell öltözni, nyáron is elkél a pulóver).

- Mindig pihenten, jóllakottan távcsövezzünk, hogy maradéktalanul élvezhessük a csillagok szépségét, s figyelmünket ne vonja el más.

- Legyünk tisztában távcsövünk által elérhető nagyításokkal, látómezők méretével, s legalább nagyjából legyen elképzelésünk arról, hogy mire is képes a műszer. Ismerjük a léptéket, a méreteket az égbolton és a távcsövünkben.

- A megfigyelésnek nagyon fontos része a tapasztalat, egy kezdő szeme nem képes azokat a finom ködösségeket, égitesteket észrevenni, amit egy veterán egyértelműen és könnyen azonosít. Hogy megtanuljunk „látni”, egy-két év szükséges, de már néhány, csillagászkodással töltött hónap nagyon sok tapasztalatot ad.

- Vezessünk egy naplót, amibe felírjuk, mit szeretnénk megfigyelni és mit sikerült belőle, írjuk le saját szavainkkal a látványt, esetleg készítsünk rajzot.

A katalógusok az objektumok fényességét többféle mérési módszer alapján adják meg, ezért lehetséges, hogy a kiválasztott égitest a távcsövünkben fényesebbnek és/vagy halványabbnak látszik. Általánosan igaz, hogy a fényesebb égitestek mérési eredményei pontosabbak, de a galaxisok és a planetáris ködök esetében jelentős eltérések itt is adódnak. Cikkekben megadhatnak fotografikus vagy vizuális fényességet, ez utóbbi a valós, távcsőben érzékelhető fényesség. Ezek nem annyira pontosak, de ezek mögött távcsővel elvégzett tényleges megfigyelések állnak.

Általában igaz, hogy a kisebb távcsövek nagyjából a következő fényességtartományba eső objektumok láthatóak átlagos körülmények között:

7x35 binokulár: 8m-s csillagok, fényes nyílthalmazok 7m-ig

10x50 binokulár: 9m-s csillagok, nyílthalmazok 8-8,5m-ig (7x50 esetében a kisebb nagyítás miatt romlik a határfényesség)

15x70-es binokulár: 10-11m-s csillagok, 9-10m-s égitestek (mély-ég objektumok, üstökösök)

5 cm-es refraktor kb. 30x nagyítással: 11m-s csillagok, 9m-s égitestek (mély-ég objektumok, üstökösök)

7 cm-es refraktor 50x-es nagyítással: 12m-s csillagok, 10m-s égitestek (mély-ég objektumok, üstökösök)

9-10 cm-es refraktor 60-80x-os nagyítással: 13m-s csillagok, 11m-s égitestek (mély-ég objektumok, üstökösök)

15-20 cm-es Newton-távcső 120x-os nagyítással: 14m-s csillagok, 12m-s égitestek (mély-ég objektumok, üstökösök)

30-40 cm-es Newton-távcső 120x-os nagyítással: 15-16m-s csillagok, 14m-s égitestek (mély-ég objektumok, üstökösök)

Az adatok kezdő észlelőkre vonatkoznak. Előfordulhat, hogy megadott fényességű csillagok, égitestek mégsem láthatóak, ennek oka leggyakrabban az ég rossz minősége (pára, fátyolfelhőzet, fényszennyezés, lebegő por). Ezeket nem vesszük észre feltétlenül, de idővel meg lehet tanulni az égbolt minőségének becslését. Jó irány, ha a nappali, délutáni ég színe alapján becsüljük ezt. Ha az ég fakó, szürkés, ha a Napnak nagy udvara van, a horizont felett vastag szürkés páraréteg látszik, az éjjeli égen ne keressünk halvány dolgokat. Amikor azonban az ég mélykék színű, a Napnak alig van udvara és vakítóan süt még a horizonton is, és párarétegnek semmi nyoma, akkor bízhatunk abban, hogy éjjel nagyon halvány dolgokat is megpillantunk.

A másik nagyon fontos tényező a Hold. Ez kitűnő célpont a kezdő számára, de a mélyég-megfigyelést zavarja, hisz a háttérfényességet megnöveli. Ökölszabály, hogy teliholdkor nem lehet mélyegezni, de még ilyenkor is találhatunk nagyon fényes csillaghalmazokat (M 45, Hyadok, stb.). A galaxisok megfigyelésére kizárólag a holdmentes időszak alkalmas. Első és utolsó negyedkor már nem lehet galaxisokat észlelni, de még sikeresen vadászhatunk csillaghalmazokra.

A tapasztaltabb megfigyelők a csillagfényhez még fél magnitúdót, az objektumokhoz akár 1 magnitúdót is adjanak hozzá, ennyivel halványabbakat vehetnek észre. Nagyon tiszta, sötét, hegyvidéki égbolton a kezdő is képes megközelíteni műszerének határait. A tapasztalatszerzésnek a legjobb módja a folyamatos megfigyelés! Igyekezzünk mindenféle derült idő alkalmával kint lenni legalább egy keveset, így megismerjük az időjárási tényezők hatásait, a műszerünk teljesítőképességét.

Sánta Gábor