Első távcső
Az elsõ távcsõ vásárlásával általában úgy van az ember, mint az összes többi dologgal: a használat során derül ki, hogy mit is kellett volna vennie. Egy kezdõnek nem könnyû eligazodni a refraktorok és reflektorok világában. Melyik a legjobb nekem? Mire van szükségem?
Gratulálunk ahhoz a döntéséhez hogy távcsövet vásárol. Egy olyan világba fog belépni, amely sok meglepetéssel, tapasztalattal és élménnyel fog szolgálni. A csillagászat az egyetlen olyan tudomány, ahol amatõr eszközökkel még manapság is fontos felfedezéseket lehet tenni. Miért? Az égbolt közös, Ön a távcsövével ugyan azt a „példányt” vizsgálhatja, mint a szakcsillagászok. Gondoljunk csak a változócsillagok fényességbecslésére, kisbolygók asztrometriájára, TNO-k (Neptunuiszon túli kisbolygók) méretének meghatározása okkultációk segítségével, vagy üstökösök és kisbolygók felfedezésére, ezek mind-mind az amatõrök aktív közremûködésével végzett területek. Természetesen az is elegendõ, ha Ön „csak” az égbolt szépségeiben akar gyönyörködni. A saját szemünkkel láthatunk a közeli és távoli múltba, a Naprendszer égitestjeitõl az akár több száz millió fényévre lévõ galaxisokig.
Ha megvan a szándék, hogyan válasszunk? Semmi esetre se menjünk egy áruházba, hiszen ott az eladóknak fogalmuk sincs a távcsõ tulajdonságairól és az Ön igényeirõl. Hogyan ismerhetjük meg, ha kóklerrel állunk szemben? Ha azt mondják, hogy
- ez a távcsõ 600-szoros nagyítású - a nagyítás egy sokadrangú tulajdonság és egyáltalán nem jellemzi a távcsövet. Ha egy távcsövet a nagyításával ajánlanak, azonnal fordítsunk hátat
- ezen a távcsövön ilyen és olyan extrák vannak, amit más távcsõ nem tud – a távcsõ egy végtelenül egyszerû szerkezet, gyakorlatilag változatlan évszázadok óta. Az optikai és mechanikai alapelvek egyszerûek, ha az eladó ködösít és misztifikál, nem magyarázza el egyszerûen a képességeket, hagyjuk ott.
Ne várjuk azt, hogy a távcsövünkön keresztül a galaktikus ködök olyan színesek lesznek, mint a Hubble ûrtávcsõ felvételein, vagy olyan részleteket fogunk látni a Marson, amit az ûrszondák felvételeirõl várunk. Ezek a távoli, halvány és kicsiny objektumok ködösnek, részletekben és színekben szegénynek fognak elõször tûnni, de idõvel megtanuljuk az "elfordított látást", a kis kis kontrasztkülönbségek felismerését. Az amatõrcsillagászat fogásait is el kell sajátítani. A csillagászati megfigyelések végzését nagyon jól összefoglalja az Amatõrcsillagászok kézikönyve (jobbra) mely 3000 Ft-ért kapható. A csillagok közötti eligazodáshoz pedig nélkülözhetetlen egy jó csillagatlasz, mint pl. az Égabrosz (balra), mely 4200 Ft-ba kerül.
Távcsövet ajánlani nagyon nehéz. Többféle szempontot kell figyelembe venni: a fõ megfigyelési területet, a szállíthatóságot, stabilitást, esztétikumot, tárolhatóságot, a csillagászat iránti érdeklõdés tartósságát, pénzügyi keretet, stb.
A távcsõ milyen tulajdonságaira figyeljünk?
Átmérõ: a távcsõ LEGFONTOSABB tulajdonsága. A távcsövek árát elsõsorban átmérõjük, azaz fénygyûjtõ képességük határozza meg. Mivel az égen halvány objektumok után kutatunk, egyáltalán nem mindegy, hogy mûszerünk mennyi fényt gyûjt össze. Vásárolhatunk egy 8 cm-es apokromátot félmillióért, a bolygókról és a Holdról csodálatos képet fog nyújtani, de ha ködöket, galaxisokat, csillaghalmazokat, kisbolygókat, üstökösöket, csillagfedéseket szeretnénk megfigyelni, bizony csalódni fogunk. A távcsövek ára az átmérõ függvényében sajnos exponenciálisan emelkedik. Durva túlzással állíthatjuk, hogy refraktoroknál 2, Newtonoknál 5 centiméterenként közel a duplájába kerül az egyre nagyobb átmérõjû optika.
A 10 cm-es mûszerek már elég sok fényt gyûjtenek össze, így szép képet kaphatunk a bolygókról, valamint több száz (talán ezer) mély-ég objektum elérhetõ. persze a legtöbb kis foltnak, pacninak fog tûnni a látómezõben, de a fényesebbeknél struktúrát is látni lehet.
Legfontosabb az átmérõ, hogy a távcsõ minél több fényt gyûjtsön össze. Ebbõl a szempontból hasonló a 102/1000 refraktor és a 114/900 Newton. A refraktornak klasszikus a felépítése (a végén kell belenézni), viszont a zenit közelében kényelmetlen a használata. Ha zenittükröt használunk, az viszont tükörképet ad, bár ez kivédhetõ Amici prizma használatával. Valamint kis fényereje miatt valamivel kontrasztosabb képet ad.
A Newton is egy jó mûszer, de néha jusztírozni kell, azaz optikai tengelybe kell állítani. Ez nem ördöngõsség, de meg kell tanulni.
Optikai minõség: nagyon fontos, hogy a távcsõ optikája elérje a diffrakcióhatároltságot. Ez az elnevezés a 19. században Rayleighttól származik, aki úgy találta, hogy ha az objektív bármely két pontjáról induló fényhullám találkozásuknál a fáziseltolódás a hullámhossz negyedénél kisebb, akkor az optika minõsége elegendõen jó. Ez a sokak által használt lambda/4-es érték. Az összehasonlításoknál figyeljünk arra, hogy ez a hullámfronthibára és nem az optikai felületre vonatkozik! Az optikai minõségrõl nagyon jó összefoglaló cikk található a Meteor Csillagászati Évkönyv 2004. 274. oldalán Babcsán Gábor tollából.
Ár: bizony nagyon sok bóvli van a piacon 20-40 ezer forint között, ezért soha ne vásároljunk távcsövet bevásárlóközpontban, fotóüzletben. Ezeken a helyeken nem értenek a távcsövekhez, nem kapunk tanácsot a kezelésüket illetõen és nem tudjuk kipróbálni. Inkább nézzünk körül a hazai távcsõkészítõ és forgalmazó cégeknél, akik szakmai segítséget tudnak nyújtani.
Kezdõk távcsöve: tapasztalataink szerint egy valamirevaló távcsõ teljes felszereléssel (állvány, okulárok) 50-100 ezer forint között van. Persze az ennél olcsóbb távcsövek között is találhatunk kiváló kezdő modelleket, de mindenképp kérjük ki hozzáértők véleményét. Ha nincs sok pénzünk, válasszunk egy binokulárt a kezdõ lépésekhez az ég alatt. Még mindig jobb, mint egy használhatatlan kacattal bajlódni, ami a kedvünket szegheti egy életre. Másik megoldás a kispénzûeknek, ha az optikai elemeket megvásárolják és maguk építik meg a távcsövet: ez használhatóságában ugyan olyan jó lehet mint egy gyári távcsõ, legfeljebb nem olyan esztétikus a kivitele.
Távcső típusok: három nagy csoportja van a kezdõk számára elérhetõ távcsöveknek: binokulárok, melyeket nem csak csillagászati célra, hanem természetfigyelésre is használhatjuk, mivel egyenes állású képet adnak. Refraktorok (azaz lencsés távcsövek), amelyek teljes nyílással, ezáltal az elérhetõ legjobb képalkotással rendelkeznek. A reflektorok (tükrös távcsövek) építése a legolcsóbb, de a segédtükör központi kitakarása miatt nem adnak olyan kontrasztos képet, mint a refraktorok. Reflektorok közül a Newton-rendszerû optikai elrendezés a legnépszerûbb, de a gyakori optikai utánállítás (jusztírozás, kollimáció) kis gyakorlatot kíván.
Természetesen nem egyenértékû a hasonló átmérõjû lencsés és tükrös távcsõ! Refraktorok között legalább 8 cm-est érdemes venni, Newton távcsövek között a 12 cm-es a minimum. A fenti méreteknél kisebb nyílású távcsõ nem sokkal olcsóbb, ugyanakkor sokkal kevesebb fényt gyûjt össze és hamar meg fogjuk bánni, hogy nem a nagyobb átmérõjût választottuk.
Mit jelentenek a távcsövek adatai? A távcsövek méretét hagyományosan átmérõ/fókusztávolság-ban adjuk meg. Pl. a 90/900 jelentése 90 mm-es nyílású (lencse átmérõ) és 900 mm-es fókusztávolságú a távcsõ objektívje. A távcsõ fókusztávolságának és az okulár fókuszának hányadosa adja a nagyítást, azaz a 900 mm-es gyújtótávolságú távcsõben 20 mm-es okulárt használva 45-szörös nagyítású képet látunk.
Mi a teendõ, ha kézhez kaptuk a távcsövet? Miután a mechanikát és a távcsövet összeszereltük, a keresõtávcsövet párhuzamosítani kell a fõtávcsõvel, azaz pl. a fõtávcsõben a Holdat meg kell keresni, a kicsiben pedig ezután beállítani középre a Holdat. Így a csillagokat könnyebb lesz megtalálni a keresõtávcsõvel..
- az állvány mindkét tengelyén van egy csavar, amit kioldva durván be lehet bármit állítani. A távcsövet úgy kell kiegyensúlyozni, hogy a tengelyeket kioldva a távcsövet bármilyen irányba beállítva se mozduljon el. Ha durván be van állítva az objektum (szemmel, azaz a csõ abba az irányba néz), akkor a keresõben már benne kell lennie. A keresõben is középre állítjuk, majd a csavarokat behúzzuk. Ezután lehet a finommozgatással pontosítani, hogy a fõ távcsõben is középen legyen az objektum.
Még az elején távcsövet pólusra állítottuk, így csak a rektatengelyt kell egyik irányba csavargatni, hogy a Föld mozgását ellensúlyozzuk.
A távcsõ kihûtése: ha a távcsövet meleg szobából visszük ki a hideg éjszakába, a csillagok és bolygók képe életlen lesz. Az optikában (és a távcsõ egészében) a hõmérsékletkülönbség hatására turbulencia keletkezik, ami torzítja a fény útját, így a látott képet is. Ha defókuszáljuk egy fényes csillag képét, a koncentrikus gyûrûk folyamatos mozgását, vagyis a hõmozgást látjuk. Kisebb távcsöveknél általában elég fél órát várni, nagyobb mûszerekhez 1-2 óra várakozásra is szükség lehet (sõt 20 cm-es átmérõ felett előfordulhat, hogy ventilátorral kell besegítenünk, mert a tükör nem tud olyan mértékben hűlni, ahogy a környezõ levegõ hűl).
A távcső tárolása, karbantartása: a távcsõ különösebb karbantartást nem igényel. Legjobb, ha állandó hõmérsékletû, pormentes helyen tároljuk. Az optikák legnagyobb ellensége a por. Az optikák tisztításáról külön cikkben olvashatnak. A lencsék gyakorlatilag egy életre szólnak, a tükrök felületét (használattól és tárolási körülményektől függően) általában 10 évente illik újra alumíniumoztatni. A távcsövek mechanikai részei ugyancsak hosszú életûek.
Olvasson tovább
Előző cikk

Távcsövek típusai
tavcsovek tipusai
Következő cikk

Első távcső vásárlása
Az elsõ távcsõ vásárlásával általában úgy van az ember, mint az össze többi dologgal: a használat...
Kapcsolódó termékek
Akciós termékeink


Raktárkészlet
Budapesti üzlet:
Folyamatosan raktáron (4+ db)Kiszállítás futárral:
Kiszállítás 24-48 órán belül
Raktárkészlet
Budapesti üzlet:
RendelésreKiszállítás futárral:
Megrendelés előtt célszerű felvenni a kapcsolat kollegánkkal: +36-1-202-5651, btc@tavcso.huÚjdonságaink










Legfrissebb híreink a Facebookon
