Csillagászati távcső vásárlási útmutató

Kezdőknek nem könnyű a választás a sok-sok csillagászati távcső közül, hiszen a téma legtöbbjük számára még távoli, nehezen igazodnak el a típusok, márkák között. Ha tanácsot kér ismerősétől vagy a facebookon, biztosan többféle választ, javaslatot kap majd, amelyek csak kevéssé fedik egymást.

Fontos tudni, hogy a csillagászati távcsöveknek különböző típusai vannak, mind-mind valamelyest eltérő előnnyel és hátránnyal rendelkezik.

A távcső első száma az objektív átmrője mm-ben, a második (a / jel után) a fókusz távolsága mm-ben. Ezek a számok tehát nem a nagyítást jelentik, mint a kézitávcsöveknél.

1. Lencsés távcső (akromát).
Kéttagú lencsét (objektívet) tartalmaz, amely a legtöbb megfigyeléshez elegendően éles, szép képet ad. Néhány, rövidebb fókuszú típusnál, a színi hibának nevezett optikai hiba jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a fényes égitestek - Hold, Vénusz, Jupiter, fényes csillagok - körül lilás-kékes haló jelenik meg. Kisebb átmérő, hosszabb fókusz (pl. 70/500, 80/900 stb.) esetén ez a hiba minimális, a megfigyelést nem zavarja. A távcső előnye, hogy a végén nézünk bele, ami természetesebb, és kényelmesebb is lehet. Ezenkívül nagy előnye, hogy nem igényel hosszú akklimatizálódást, ha a meleg szobából kivisszük a hidegbe. A lencse nem állítódik el szállításkor, optikai beállítást (jusztírozás/kollimáció) általában nem igényel, erre nem kényes. A kis lencsés távcsövek, kb. 80 mm-ig, jobbak, mint a kis tükrösek, és árban is kedvezőek. 90-100 mm felett a lencsés távcsövek arányaiban drágábbak, mint a tükrös műszerek, vagyis adott pénzért nagyobb átmérőjű tükröset kapunk.

2. Tükrös távcső.
Legelterjedtebb a Newton-távcső, amely egy homorú (paraboloid) főtükröt és egy sík segédtükröt tartalmaz. A cső végén lévő főtükör gyűjti össze a fényt és a segédtükör vetíti ki oldalra. A két tükör felülete könnyen elkészíthető, ezért a közepes és nagy tükrös távcsövek olcsóbbak az azonos méretű lencséseknél. Még a nagy átmérőjű tükrös távcsövek is elérhető áron kaphatóak, így aki halványabb égitesteket akar megfigyelni (a mélyég-objektumok többsége halvány), annak érdemes 15 cm feletti átmérőjű tükrös műszerben gondolkodnia. A tükrös távcső nagy előnye, hogy nem mutat színi hibát, nincs kékes-lila haló, elszíneződés. A segédtükör okozta kis kitakarás a képminőséget csak csekély mértékben befolyásolja, a kezdő ezt nem veszi észre. A nyitott csőnek át kell vennie a környezet hőmérsékletét, ami 11,4-13 cm-es átmérő és téli hideg (mínuszok) esetén kb. fél óra, nagyobb távcsőnél arányosan több (pl. 20 cm esetében kb. 1-1,5 óra). Amíg a távcső le nem hűl, a képminőség gyengébb lesz. A tükrös távcsövek optikái legtöbbször állíthatóak, illetve néha ellenőrizni, állítani kell ezek pozícióját a megfelelő képminőség érdekében. Ezt jusztírozásnak (kollimálásnak) nevezzük, házilag is végezhető.

3. Katadioptrikus (lencsés-tükrös) távcsövek.
Összehajtott fénymenetű, tükröket és korrekciós lencsét tartalmazó műszerek. Legfőbb előnyük a rövid csőhossz, amely könnyen hordozhatóvá teszi őket. Általában hosszú fókusztávolságúak. Színi hibájuk nincsen, képük éles és tiszta. Drágábbak, mint a Newtonok, de az adott méretű lencséseknél olcsóbbak, főleg 20 cm feletti kategóriában. Előnyösek városi megfigyeléseknél, ahol esetleg csak szűkös hely, kis erkély áll rendelkezésre, vagy mindig ki kell települni. A kisebb modellek (90-127 mm) kiváló kezdő műszerek azoknak, akiknek kevés helyük van a távcső felállítására, tárolására, ugyanakkor kiváló képet adnak a bolygókról, amelyek minden kezdőt érdekelnek.

4. Apokromátok.
Ezek tulajdonképpen lencsés távcsövek, de azok legfontosabb hibáját, a színi hibát kiküszöbölték. Mivel kitakarás sincs, ezek a műszerek a legjobb képalkotású távcsövek. Hátrányuk magas áruk, egy 8 cm-es átmérőjű apokromát ára egy 200 mm-es Newtonnal ér fel, de teljesítménye annak töredéke. Miért szeretik mégis ezeket? Tökéletes, pengeéles leképezésük és könnyű hordozhatóságuk miatt. Elsősorban fényképezésnél számít az optikai minőség, ezért sokan fotóznak apokromátokkal. Kezdőknek is jó szívvel tudjuk ajánlani a 72-80 mm-es apokromátokat, amelyek kis átmérőjük ellenére perfekt képet adnak a bolygókról és a legfényesebb mélyég-objektumokról. Panoráma-megfigyelésre is kifejezetten alkalmas, magas színvonalú, igényes kialakítású eszközök.

Az alábbi linken érdemes pár mondtatban elolvasni melyik milyen, hogy a saját igényünknek legmegfelelőbbet válasszuk ki.

Távcsövek típusai.

A kezdők sokszor csak bele szeretnének kóstolni a csillagok világába, ki akarják próbálni, érdekli-e őket a téma. Erre a célra egy kisebb teljesítményű, könnyen kezelhető, kiváló optikájú lencsés távcső a legalkalmasabb. A 70/500-as, 70/700-as, valamint 80/400-as műszerek épp ilyenek, áruk s nagyon kedvező, valamint természetmegfigyelésre is kiválóak (ha mégsem a csillagászat lenne a fő felhasználási terület a későbbiekben). Ezek a műszerek - és hasonló lencsések - inkább gyerekek számára is jók, felnőtteknek nem ajánljuk őket, viszonylag korlátozott tudásuk és egyszerű állványuk miatt. Áruk azonban verhetetlen, és a Holdról mutatott képük lenyűgöző.

Ha kissé komolyabbat szeretnénk, akkor ezeket megvásárolhatjuk erősebb, pontosabb, követésre alkalmasabb EQ1 állványon is.

Amennyiben elhatározásunk komoly, és az új hobbi gyakorlásához egy kezdő szintű, de azon belül komoly teljesítményű távcsövet keresünk, akkor 90-130 mm-es műszert ajánlunk. Ez lehet tükrös vagy lencsés is (előnyeikről, hátrányaikról lásd fentebb). Ha gyorsan hadra fogható távcsövet keresünk, és nem célunk a hatalmas átmérő, akkor inkább lencsés műszert válasszunk. Ha szeretnénk halvány objektumokat, ködöket, galaxisokat jobban, részletesebben látni, akkor inkább nagyobb tükröset.

A tükrös távcsövek közül ennek a kategóriának a favoritja a 130/650-es Newton, amelyet sokféle állványon kínálunk, ekvatoriális és azimutális mechanikákon. EQ-k előnye a könnyebb követés, motorizálhatóság, az azimutálisok előnye a könnyű állványsúly, a kézi finommozgatás. Vannak motorizált, Goto-s modellek is. Az EQ-k nehezebbek (ellensúlyt igényelnek) az azimutálisok könnyebbek, egyszerűbben mozgathatóak (vízszintesen és függőlegesen).

A lencsés távcsövek egyik favoritja a 90/900-as akromát amely szintén többféle állványon kapható. Csillagászati célokra a legalkalmasabb közülük az EQ2-n kínált változat. Előnyös tulajdonságai: kezdő számára könnyen kezelhető, hosszabb fókusza miatt képe éles, színi hibája rendkívül minimális, a kezdő nem vagy alig veszi észre. Hűlést, akklimatizációt nem igényel, azonnal bevethető. Optikája alkalmassá teszi a Hold, a bolygók részletes vizsgálatára, de nem kell teljesen lemondanunk a halványabb égitestek megfigyeléséről sem. Ha általános célú távcsövet keres, ami egyszerűen kezelhető, de jobb mechanikai és optikai minőségű a 70mm-es modelleknél, akkor a 90/660-as és 102/600-as refraktorokat ajánljuk AZ3r (Pronto) állványon.

Választását még egy fontos dolog befolyásolja, a megfigyelőhelye. A vásárlás előtt nem árt, ha végiggondolja a következőket:

- Budapesti panellakás erkélye vagy falusi otthon kertje? A két véglet között számtalan lehetőség van, amelyek befolyásolják a távcsőválasztást. Minden távcsöves megfigyelés legfontosabb előfeltétele a minél szélesebb panoráma (erkély, tetőterasz, kert), és a fényszennyezés minimalizálása. Távcsövezni eredményesen csak a szabadból lehet, üvegen keresztül vagy nyitott ablaknál nem! A megfigyelés során közvetlen fényforrás nem világíthat a szemünkbe!

- Fix felállítás vagy minden hétvégén utazik a műszerrel vidékre/hétvégi házba? Fix helyre nagyobb, hosszabb távcső is elképzelhető, de rövidebb, könnyebb műszert javaslunk, ha sűrűn hordozza.

- Elsősorban a Hold és a bolygók érdeklik, vagy szeretne halványabb égitesteket, csillaghalmazokat, galaxisokat is megfigyelni? A Hold és a bolygók kisebb és közepes távcsövekkel is lélegzetelállítóak, de a halványabb égitestek nagyobb műszert és sötétebb eget igényelnek.

Városi lakásba kisebb és közepes, könnyen hordozható műszert javaslunk, amelyet a teraszról is tudunk használni, de könnyen elvihetjük magunkkal a balatoni nyaralásra (pl. egy rövidebb refraktor, vagy egy Makszutov-Cassegrain távcső). Kertvárosi, elővárosi és falusi otthonba, ha kert is tartozik hozzá, akár komoly méretű, fixebb felállítású távcsövet is választhatunk. Ne feledje: a sötét ég éppoly fontos, mint a műszer, sötét égen a távcsöve megtáltosodik!

Üzletünkben a tapasztalt kollégák személyesen segítenek a távcső kiválasztásában, figyelembe véve vásárlóink igényét, körülményeit, pénztárcáját.

Weblapunkon is számos hasznos információt talál a távcsövekről, mely ugyancsak segít a vásárlásban és a távcsövezésben.

Távcsövek paraméterei, amik segíthetnek a tájékozódásban, döntésben:

Távcsövek legjellemzőbb paramétere

A csillagászati távcsövek legfontosabb paramétere az objektív átmérő. Minél nagyobb az átmérő, annál nagyobb teljesítményű a távcső, illetve annál nagyobb élményt nyújt a megfigyelés. Nagyobb átmérő több fényt gyűjt a szemünkbe, így annál halványabb égitesteket, és apróbb részleteket is megpillanthatunk vele. Az átmérő a felbontóképességet is befolyásolja, minél nagyobb, annál részletgazdagabb képet kaphatunk pl. a Hold és bolygók felszínéről.

Mit mondanak a számok?

A távcsövek optikai paramétereit mindig egyféleképp adják meg, típustól függetlenül. Ha azt látjuk, hogy pl. 200/1000, az 200 mm-es objektív átmérőt jelent 1000 mm-es fókusztávolság mellett, melynek a nyílásviszonya (vagy fényereje) a két szám hányadosa, tehát f/5.

Milyen nagyítású a távcső?
Minden csillagászati távcsőnek van egy ideális nagyítástartománya, melyen belül a különböző fókusztávolságú okulárok  cseréjével állíthatjuk be a kívánt nagyítást. A nagyítást úgy kapjuk meg, hogy a távcső fókuszát elosztjuk az okulár fókuszával. Tehát egy 1000 mm-es fókuszú műszer egy 10 mm-es fókuszú okulárral 100×-os nagyítást ad. Általánosan elmondható, hogy
egy távcső javasolt maximális nagyítása az objektív mm-ben mért átmérőjének a kétszerese, ideális körülményeket feltételezve.

A legnagyobb nagyításról
A távcsövek a nagyítástartománya egy javasolt (optimális) érték. Érdemes tudni, hogy bármelyik távcsővel elérhető több ezerszeres nagyítás is, ha a megfelelő kiegészítőt használjuk (okulár és barlow lencse) - ez azonban teljesen felesleges. Túlzott nagyításokon a kép életlen lesz, és semmivel sem látunk apróbb krátereket a Holdon, vagy halványabb égitesteket, mint egy ideálisan beállított nagyításon, ahol sokkal szebb és élvezetesebb látványt kapunk. A távcsövekhez gyakran adnak gyárilag Barlow-lencsét, vagy javasolnak ilyet egyes fórumokon. Az elv önmagában jó (megkettőzni vagy megtöbbszörözni az okulár nagyítását), de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez csak kiváló optikai minőségű Barlow ÉS kiváló optikai minőségű okulár együttes használatakor eredményes. A távcsövek gyári tartozék okulárjai még jó Barlow-val sem adnak szép képet, ezért a Barlow használatát inkább kerüljük. A jó Barlow-k legeredményesebben a bolygók fotózásánál használhatóak fókusznyújtóként.

Miért nem mindig a legnagyobb nagyítás a legjobb?
Minél nagyobb nagyítást használunk, a távcsőben annál halványabb lesz a kép. Ezért halvány, vagy nagyobb látszó méretű objektumoknál (pl. ködöknél, galaxisoknál) legtöbbször a kis, vagy közepes nagyítás a legjobb. Kettőscsillagokhoz, a bolygók és a Hold apró részleteinek megfigyeléséhez a nagyobb nagyítások jobbak, ám az elméleti (ajánlott) maximum nagyítást befolyásolja a légköri turbulencia is. Ha turbulens a légkör (szeles, frontos idő van), akkor már ezen a nagyításon is homályosabb, életlenebb lehet a kép, ezért az épp kihasználható maximális nagyítás erősen függ a körülményektől.
 

Az alábbi leírás a távcsövek típusától függetlenül nagyságrendi tájékoztatást ad arról, hogy mit láthatunk a különböző objektív átmérőjű műszerekkel.

	Objektív átmérő
	60−70 mm A legfényesebb objektumok, mint pl. Nap, Hold és bolygók megfigyelésére alkalmas. Megfigyelhetők pl. a Jupiter és holdjai, a Szaturnusz gyűrűje, a Vénusz fázisváltozásai, a Hold nagyobb kráterei, alakzatai, a Nap nagyobb foltjai, tágabb kettőscsillagok. Ezen kívül sötét égbolton már megpillanthatók velük a legfényesebb galaxisok, nyílt csillaghalmazok gömbhalmazok és ködök (pl. Orion-köd).
	80−100 mm A Holdon már finomabb részletek is látszanak, a kráterek szerkezete jobban kivehető. A Jupiter egyenlítői felhősávjai kezdenek feltűnni, ahogyan a Szaturnusz gyűrűjében a Cassini rés is már kivehető, valamint a Mars hósapkája is már előbújhat. Sötét égről a fényesebb csillaghalmazok kezdenek felbomlani, és a legfényesebb emissziós ködök, pl. Orion-köd részletei is már szépen látszanak.
	120−150 mm A Holdon a krátereken kívül már a markánsabb dómok, rianások is kivehetők, a Jupiter felhősávjai fodrozódnak, a Nagy Vörös Folt is megmutatja magát. A Szaturnuszon a Cassini rés könnyedén látszik, valamint a Marson a hósapkákon túl a kontinensek is kirajzolódnak, ezenkívül megfigyelhető az Uránusz és Neptunusz sejtelmes színe. A kettőscsillagok már 1 ívmásodperc szögtávolságig bonthatók. Sötét égről a közeli gömbhalmazok csillagaikra bomlanak, a fényesebb galaxisok már szépen megfigyelhetők. A legfényesebb planetáris ködökben jól látható részletek figyelhetők meg.
	200−300 mm Jó légköri nyugodtság esetén a Hold és bolygók fényképszerű megjelenést mutatnak, rengeteg felszíni részlet tárul fel. A Jupiteren megszámlálhatatlan fodrozódás, kivetülés látszik, a holdjai méretben különbözőek. A Szaturnuszon is felhősávok látszanak, valamint a gyűrű is részleteire bomlik, megfelelő körülmények mellett az Encke-rés is már megpillantható. A kettőscsillagok 1” szögtávolság alatt is felbonthatók. Jó ég esetén a gömbhalmazok ezernyi csillagra bomlanak, a galaxisok szerkezete megpillantható, gyakorlott szemmel láthatjuk a galaxisok porsávjait, spirálszerkezetét, vagy a rendkívül távoli csillagvárosokat is.