130/650-es távcső tesztje

130/650-es vadonatúj Newton-távcsövemet 2007. aug. 10-én kaptam Mizser Attilától, az MCSE főtitkárától, sok éves vizuális észlelői tevékenységemért. Hatalmas meglepetést okozott a tarjáni MTT ’07-n átadott műszer, melyet a BTC munkatársai választottak ki a számomra.

Kíváncsian, átszellemülten vettem birtokba a kissé metálkék SkyWatcher tubust. EQ2-es mechanikámon használom: épp, hogy elbírja. Talán jobb választás lenne hozzá egy EQ3-as mechanika, de egyelőre még nem zavar a távcső remegése. Még a táborban sikerült kipróbálni egyik este, kihasználva egy rövid derült időszakot. A Jupiter fetrengő, lapult korong, de máris több részlet látható, mint valaha is a 114/500-as RFT-mmel. A Vega gyönyörű, tiszta kékesfehér csillag, a távcső leképezése borotvaéles. Epsilon1-2 Lyrae 87x-es nagyítással azonnal bomlik, semmi megerőltető nincs a négyes rendszer látványában. A Gyűrűsköd még szürkületi égen is fényes, szürke füstkarika.

Szegeden is hamar kipróbálhattam, a tábor utáni napokban kiautóztunk a határba. M17: 26x-os nagyítással, UHC szűrővel elképesztő látvány. Nemcsak a Hattyú-köd, hanem a környezetében látható, igen nehéz, szinte csak fotografikusan észrevehető IC ködök is megmutatták magukat. A távcső leképezése rendkívül kontrasztos, lélegzetelállító. Észak-Amerika-köd és Pelikán-köd: Itt látszik, hogy a távcső sokkal több fényt gyűjt össze, mint a 114/500-as. UHC szűrő nélkül is látható az Észak-Amerika köd, szűrővel viszont sokkal kontrasztosabb. Így már a Pelikán sem nehéz, sőt, Csák Balázs is megpillantotta – saját bevallása szerint még sohasem látta. Természetesen az IC 5068 DF is láthatóvá vált a közelükben.

Néhány változón teszteltem a határfényességet. Erre a célra a T Her és a W Her mirák kb. 50-60 fokos horizont feletti magasságban látszó összehasonlítóit használtam. Már 26x-os nagyítással látszott a T Her 12,4-es, 65x-össel a 131-es, majd 87x-essel a W Her 140-es öh-ja! A szabad szemes határfényesség ugyanekkor 5,5m körül alakult, tehát átlagos égről volt szó. Szeged belterületéről is láttam már 13,6-os csillagot és az ugyanilyen fényes SN 2007gi-t is. És a 87x-es nagyítás messze nem a távcső teljesítőképességének a felső határa, hiszen a képalkotás még így is gyönyörű, az Airy-korongok igen kicsik, a csillagok szinte pontszerűek. A nagyítás tehát még fokozható. Kettősökön teszteltem a felbontóképességet: a mü Dra egy közel egyenlő, 1,9” szeparáltságú pár. Távcsövem 87x-es nagyítással könnyedén, másfél korongnyi réssel bontotta fel a kettőst. A Tejútban elcsíptem egy 4-5” körüli, 12m-s tagokból álló katalogizálatlan párt. Nem tudom, milyen egy tesztkönyvszerű diffrakciós gyűrű, de ebben a műszerben csak az első-második látszott, szépen, koncentrikusan a fényesebb csillagok körül. A felbontás vizsgálatára a Hold alakzatai is kiválóak. Néhány augusztusi éjszakán, a telihold környékén, a holdperem alakzatait figyeltem meg. Azt tapasztaltam, hogy már 87x-es nagyítással is megmutat minden, a Mondatlasban jelölt alakzatot! El lehet veszni a szinte rajzolhatatlan mennyiségű részlet között. A seeing csak közepes volt, és elkélt volna a nagyítás is. Mégis mutatja, hogy mennyire szuper a távcső! Egyik hajnalon láttam a 7,5”-es Marsot: nem mutatott részleteket, de ígéretesen kontrasztos volt a korong pereme. Ugyanakkor szuper látványt nyújtottak az Auriga nyílthalmazai, diffúz ködei és az Orion-köd is.

A mély-ég objektumok egy tiszta éjszakán Szegedről is lenyűgöztek. A gamma Cyg melletti Pillangó-köd az UHC szűrővel azonnal látható, körülbelül az Észak-Amerika és a Pelikán-köd közt lehet a felületi fényessége. Ezt a ködöt eddig még soha, semmivel nem láttam. Újabb egy pont a távcső fénygyűjtő képességének javára. Természetesen a környéken járva nem hagyhattam ki a Fátyol-ködöt! A szűrő nagyon sokat segített, bár nélküle is remekül látszott. Határozottabb, kontrasztosabb, fényesebb, mint előző távcsövemmel. Az 52 Cyg mellett finoman megtörő filamentek látszanak, másik oldala sejtelmesen rögös, szálas. A nyílthalmazok teljesen új mivoltukban mutatkoznak meg: Az M29 fényes trapézában 8-10 halvány csillagocska tűnik fel, és a látómező még 87x-es nagyítással is sziporkázik a csillagoktól. Az NGC 6910 nem csupán egy piciny csillagív körüli ködösség, hanem remekül bontott halmaz, színes tagokkal! Számomra a színérzékelés nehéz volt a 114/500-as távcsővel, csak néhány fényesebb objektum mutatta. Most, 10 magnitúdóig színes minden, gyönyörű csillagpárok, nyílthalmazok úsznak keresztül a látómezőkön. Nagyon tetszett a WZ Cas, mely egy széncsillag és egy fősorozati fehér óriás kettőse, a félszabályos változó vérvörös, 58”-re lévő társa acélkék volt a műszerben, legjobban 26x-os nagyítással élvezhető! A WZ Cas egyike az ég legvörösebb csillagainak, a Gránátcsillagnál több árnyalattal mélyebb színű! A Cassiopeiában bóklászva, a gamma Cas mellett több fényes nyílthalmazra akadtam, 26x-ossal három is befér a látómezőbe. UHC szűrőt becsavarva láthatóvá válik a sejtelmes IC 59és 63 DF Cas, ezeket a gamma Cas gerjeszti fénylésre.

A legszenzációsabb, legmegkapóbb látványt az Ikerhalmaz nyújtotta. 26x-ossal beállítottam, majd a távcsőbe pillantva majdnem leestem az észlelőszékről! Sötét égen a két halmaz tökéletesen bontott, ami 300-300 csillagot jelent mindkettőben. A látómező további része is legalább 2-300 csillagot mutat, így majdnem ezer csillagot látok egyszerre! Izzik az egész! Még telehold mellett is képes voltam egy órán keresztül észlelni, csak néztem, nem rajzoltam, élveztem a színes csillagokkal telehintett sűrű nyílthalmazok látványát.

Amikor megkaptam, fel sem fogtam teljesen, mi került a birtokomba, milyen remek műszerrel lettem gazdagabb, csak a Fátyol-ködös – Ikerhalmazos éjszaka döbbentett rá. A SkyWatcher 130/650-es Newtonjára semmi rosszat nem tudok mondani. Ez a műszer igazi univerzális távcső: egyaránt alkalmas profi változózásra (inner sanctum tartomány elérhető), készíthetők vele színvonalas mély-ég és Hold-rajzok, kettős-megfigyelések. Mivel én nem fotózok, ilyen célú felhasználásáról nem nyilatkozhatok. Vizuális megfigyelésekre, akár komoly észlelésekre is alkalmas, könnyen szállítható, mégis jó teljesítményű távcső. Épp emiatt minden bizonnyal sok örömet okoz, és az a távcső a jó távcső, melyet szeretettel és gyakran használnak. Én bizony így teszek vele!

Sánta Gábor