Kosár
kosár tartalma: 0 Ft értékben 0 termék
Budapesti Távcső Centrum

Az első csillagászati távcső

A csillagászat izgalmas, az átlagembernek kissé rejtélyes, bonyolultnak tűnő elfoglaltság. A szakemberek felfedezéseinek a kezdő amatőr, a csillagok és bolygók iránt érdeklődő nem eredhet a nyomába, ám nem is ez a célunk, ha távcsövet vásárolunk. Ilyenkor nem csak a műszert, hanem a csillagászati élményszerzés lehetőségét is megvásároljuk. Ez nagyon fontos: a csillagászati távcső akár egy életre szóló műszer, ezért valós értéke pénzben alig fejezhető ki a megfigyeléseket végző személy számára. Ha nagyon komolyan érdekel minket ez a hobbi, inkább szánjunk rá picit többet, és vásároljunk igényeinknek, adottságainknak (fényszennyezettség, rálátásunk az égre) megfelelő, a kezdő szintnél picit nagyobb teljesítményű távcsövet. Biztosak lehetünk benne, hogy sok örömet fog okozni!

 

A csillagászat nagyszerű hobbi a gyerekeknek, akik így rengeteg élményt szerezhetnek az Univerzumról

 

A távcső egyszerű, 400 esztendeje létező műszer, és kb. 50 ezer Ft befektetéssel már olyan távcsőre tehetünk szert, amely a Holdat teljes részletességgel mutatja, láthatóak vele a Jupiter holdjai, a Szaturnusz gyűrűje, a Vénusz fényváltozásai, a legfényesebb csillaghalmazok, és számtalan más égitest is.

A Hold a távcsővel legkönnyebben megfigyelhető égitest, amely rengeteg részletet mutat. Amit ezen a fotón látunk, azt a legegyszerűbb, legkisebb távcsővel is észre fogjuk venni

 

A csillagászati távcső alapvetően egy objektívből és egy okulárból áll, amelyek egy csőbe vannak szerelve (ez a tubus). Az objektív elsődleges feladata a fény összegyűjtése. Ez az objekítv lehet:

- Lencse: Ekkor beszélünk lencsés távcsőről vagy refraktorról. A lencse két tagból áll, amely a tubus elején található.

- Tükör: Ez egy homorú tükör, amely a tubus végében található. Ez a típus a tükrös távcső vagy reflektor. Az összegyűjtött fényt a csőben elhelyezett, kis, sík felületű, 45 fokban döntött segédtükör vetíti ki a csőből.

A fókuszált fényt, és a keletkezett valós képet egy okulárral szemléljük. Ez legalább 3, de inkább 4-6 lencséből álló optikai elem, feladata az objektív által összegyűjtött fény továbbítása a szemünkbe, és a kép felnagyítása.

A legfontosabb távcsőtípusok működési elve. Fentől lefelé: refraktor, reflektor, katadioptikus (vegyes lencsés-tükrös) rendszer

A távcsőnek nem a nagyítás a legfőbb tulajdonsága! A nagyítást az objektív és az okulár fókusztávolságának hányadosa adja meg (a fókuszértéket a távcsövön és az okulárokon mindig feltüntetik) mm-ben mérve. Egy 100 mm átmérőjű, 1000 mm fókusztávolságú objektív egy 25 mm-es okulárral 1000/25 = 40-szeres nagyítást ad. Ugyanez a távcső 10 mm-es okulárral 100-szorosat. A nagyítást optikai okok és a légköri turbulenciák zavaró hatása miatt a végtelenségig fokozni nem lehet, a gyakorlati határ az objektív (mm-ben mért) átmérőjének 1,5-2-szerese. Azaz a 100 mm-es objektívvel 150-200x nagyítás az általában elérhető maximum. Ezzel a nagyítással a Jupiter és a Szaturnusz, vagy akár a náluk kisebb Mars felülete is kitűnően látható.

A távcső objektívje határozza meg a teljesítőképességet, hisz a nagyobb objektív több fényt gyűjt össze, és kisebb részleteket mutat meg az égitesteken. A fénygyűjtés azért fontos, mert az égitestek – a Napon és a Holdon kívül – általában kevés fényt vernek vissza (bolygók) vagy kibocsátott fényük a szinte elképzelhetetlen távolságuk miatt nagyon legyengül (távoli csillagok, csillaghalmazok, stb.). Ha egy bolygót felnagyítunk, akkor ugyanaz a fény sokkal nagyobb felületen terül szét, hisz a nagyítás növelésével NEM változik az égitest fényessége, csak látszó mérete.

A nagyobb átmérő hatása különösen a halvány égitestek, azaz a halvány bolygóholdak, kisbolygók, üstökösök, és a csillaghalmazok, galaxisok, ködök vizsgálatakor mutatkozik meg. Túl nagy átmérőjű műszert sem érdemes a kezdőnek választania, mert ezek sok helyet foglalnak, ormótlanok, nehezen mozgathatóak lehetnek, és általában fix felállítást igényelnek. Ráadásul a kezdet kezdetén úgyis csak a Holdat és a bolygókat fogjuk figyelni, amelyek nem igényelnek túl nagy átmérőt. A legbölcsebben akkor járunk el, ha kezdőként maximum 20, de inkább 15 cm-es távcsövet vásárolunk. Ha később halvány galaxisokat vagy távoli kvazárokat akarunk megfigyelni, akkor beruházhatunk nagyobb átmérőjű távcsőre is, de nagy valószínűséggel egy emberöltőn keresztül ki fog szolgálni bennünket egy 20 cm-es optika – kevés olyan látványosság van az égen, amit ne mutatna meg.

Az okulárok a távcsövek fontos kellékei, ezek nagyítják fel az objektív által alkotott képet. A hosszú fókuszú (40-20 mm) okulárok kis nagyítással történő munkához jók, amivel a nagy kiterjedésű égitesteket (csillaghalmazok, nagy ködök, tejútfoltok) figyelhetjük. Mindig ezzel kezdjük a megfigyelést, hisz kis nagyítással biztosan a látómezőben lesz a célpontunk. A 10-20 mm-es okulárok közepes nagyítást adnak (1000 mm-es objektív-fókusztávolságig), ezek a legjobbak a Hold, a kisebb csillaghalmazok és egyes galaxisok megfigyelésére. A bolygók is szép látványt nyújtanak velük, de itt még érdemes fokozni a nagyítást. A 10 mm alatti fókuszú okulárok adják a legnagyobb nagyítást, amelyekkel a Hold apró részletei, és a bolygók felszíne is szépen tanulmányozható. A sűrű csillaghalmazok nagyobb nagyításon jobban felbonthatóak csillagaikra. A galaxisok észleléséhez is célszerű nagyobb nagyítást alkalmazni.

 

Egyszerű Plössl okulárok: alacsony ár, magas minőség jellemzi őket

 

 

Melyiket válasszuk?

Nehéz a döntés, mert több szempontot is figyelembe kell venni.

- A kezdő érdeklődő még nem tudja pontosan, hogy a csillagászatnak melyik ága fogja érdekelni mélyebben, ezért olyan távcsőre van szüksége, amely lehetőség szerint minden területen jól teljesít. Vagyis átmérője és fókusztávolsága egyaránt alkalmassá teszi a Hold, a bolygók, és a Naprendszeren kívüli égitestek megfigyelésére is. Az ilyen univerzális távcsövek a legjobb kezdő műszerek.

- A megfigyelés helyszíne is számít. Ha otthonról fogjuk a legtöbbet használni a távcsövet, akkor érdemes a következőket megfontolni: 1. merre vannak fényes utcai lámpák, 2. mekkora mértékben és milyen irányban takarnak ki az épületek, 3. van-e egy nyugodt hely, ahol a távcsövet felállítjuk. A lámpáknak nem szabad közvetlenül a szemünkbe (és a távcsőbe) világítaniuk, így célszerű lehet a tetőteraszról/erkélyről vagy egy kevésbé kivilágított udvarról végezni a megfigyeléseket. Ha ezt nem tudjuk megtenni, és a hely fényárban úszik, a Hold mellett csak egy-két fényes bolygót fogunk tudni megfigyelni. A kitakarás miatt nem látjuk az ég egy részét, és ha épp azon a területen történik valami érdekes (pl. holdfogyatkozás), akkor azt nem látjuk. A déli irányba történő kilátás a legfontosabb, mivel főleg errefelé látszanak a bolygók, és nyáron, illetve télen számos érdekes csillaghalmazt és ködöt is látunk déli irányban, eléggé alacsonyan. A nyugodt megfigyelőhely is nagyon lényeges, ami lehet egy erkély (ahová nem világítanak be túl közeli lámpák), de a legjobb egy zártabb udvar, ahonnan jól ki lehet látni dél felé. Ha vidéken, saját kertből, mérsékelt fényszennyezés mellett távcsövezünk, akkor nagyobb, stabilabb műszert is érdemes vásárolni.

A városi amatőrcsillagász otthona legtöbbször egyik feltételnek sem felel meg, ám nem kell elkeseredni. Egyszerűen keresnünk kell a környéken egy helyet, ahol már fennállnak a feltételek, vagy legalább nem világítanak oda a lámpák közvetlenül, és nem nyílt, forgalmas terep. Ekkor nem érdemes túl nagy műszert vásárolni, mert a távcsövezéshez mindig szállítanunk kell – ezt nevezzük kitelepülésnek. Lehet, hogy csak pár tíz méterre kell mennünk, de az is lehet, hogy kilométereket. Egész kis távcső gyalog vagy kerékpáron, szétszedve, hátizsákban is szállítható, kis távolságon (legfeljebb néhány 100 méter, vagy pár kilométer). Nagyobb, több kilométeres távon autót célszerű használni. Ha mindig ki kell települnünk, akkor nem érdemes túl hosszú fókusztávolságú távcsövet választani.

Ideális kitelepülő szett gyalogos/kerékpáros kitelepüléshez: 80/400-as refraktor fotoállványon, 10x50-es Albatros binokulár, horgászszék. Az egész összesen 5 kg!

- A távcső két alaptípusa, a tükrös és a lencsés rendszer teljesítménye, ha azonos átmérőjűek, nem sokban különbözik. Bár a lencsék ára magasabb, az 50 ezer Ft-ig terjedő árkategóriában ez még nem különösebben számottevő. Vagyis a kezdő, aki ennyit szán rá, voltaképp szimpátiája alapján dönt a kettő között. A legkisebb távcsövek mind lencsések, mert 70 mm-nél kisebb távcsőtükröt a mai szabványokkal gyártott okulárokhoz nem lehet készíteni. 

 

Mik az előnyeik és hátrányaik?

A lencse működése a fénytörésen alapul, amikor is a fény színeire is bomlik, mint a prizmánál. Ennek kiküszöbölésére két vagy három lencsét tesznek egymás mögé, és az üveg anyagának változtatásával elérik, hogy a színező hatás (színi hiba) csökken, vagy a drága ED és triplet apokromátok esetében szinte meg is szűnik. Ha lencsés műszert veszünk az 50 ezres kategóriában, számolni kell a színi hibával, bár ez a jelenség a kisebb műszereknél még nem túl erős. A kép élességét ez nem befolyásolja, csak a fényes bolygók és csillagok körül jelentkezik kékes fénykoszorú, az is csak nagy nagyításon feltűnő.

A lencsések előnye, hogy klasszikus módon, a cső végén nézünk bele, de ha magasan jár a megfigyelt égitest, akkor a betekintéshez alá kellene feküdni a műszernek. Ezért egy 45 vagy 90 fokban megtört tükröt, úgynevezett zenittükröt (ill. Amici-prizmát) adunk hozzájuk, amivel a kép kényelmesen szemlélhető.

Egyszerű, 70 mm-es objektívvel szerelt, 900 mm fókuszú refraktor, igen kedvelt kezdő távcső. Figyeljük meg a 90 fokos zenittükröt a távcső végén!

A tükrös távcsövekbe a felső oldalukon, oldalról kell belenézni, vagyis a csőre merőlegesen áll az okulár, ami egyeseket zavarhat, de nagyon könnyű hozzászokni. Előnye, hogy nem kerülhet túl mélyre, így sosem kell aláfeküdni a műszernek, így nem igényelnek zenitvégződést sem. Sőt, a távcsőállvány lábát sem kell teljesen kihúzni, így stabilabb marad a rendszer. Akár le is ülhetünk egy kis székre a műszer mellé, így kényelmessé téve a megfigyelést.

Rendkívül kedvelt, 114/500-as reflektor EQ1 mechanikán. A távcső alig 1 m magas, így kényelmesen mellé ülhetünk egy kis sámlin - így lesz igazán kényelmes a megfigyelés

A lencsés műszert beállítani nem kell, és nem érzékeny a környezet eltérő hőmérsékletére. A tükröseket néha be kell állítani (ezt jusztírozásnak nevezzük), de a gyár ezt mindig beállítja, így ha nem ejtjük le, vagy nem ütjük neki valaminek a távcsövet (különösképp a tükörtartót), akkor nem fog elmozdulni. Évente egyszer elég ellenőrizni a beállítást, ami egy lézeres segédeszközzel (jusztírlézer) nagyon egyszerűen megtehető. A tükrös műszereknek kis hátránya a segédtükör miatti központi kitakarás. Ezt a kerek foltot a képben csak akkor látjuk, ha nem éles a kép, vagyis defókuszált. Ha pontosan a fókuszban vagyunk, a kép éles, és gyakorlatilag ugyanolyan, mint a lencséseknél. Egy nagy különbséggel: nincs színi hiba, hisz csak visszaverődés történik, a fény nem lép be a tükrökbe.

A tükrös távcső tubusa nyitott, ezért ha a távcső és a környezete közt hőmérséklet-különbség van (pl. meleg szobából kivisszük a téli hidegbe), akkor meg kell várni, hogy átvegye a környezete hőmérsékletét. Ez egy 10 cm körüli tükrös műszernél kb. fél órát vesz igénybe.

Ha összegezni akarjuk, akkor a következőkre jutunk.

- a lencsés távcső képe szebb, élesebb lehet, de jelentkezik a színezés, és a betekintés megkönnyítésére egy tükröt is alkalmazni kell,

- a lencsés távcső adott átmérőben drágább,

- a lencsés műszer nem érzékeny a külső hőmérsékletre,

- a tükrös távcső nem színez, adott átmérőben olcsóbb, de a kitakarás miatt egy kevés fény elvész (alig pár százaléknyi),

- a tükrös műszert legalább évente, vagy nagyobb mozgatás/ütés után jusztírozni kell,

- a tükrös műszernek át kell vennie a környezet hőmérsékletét.

Ezek alapján a mérleg egy picit a tükrösek javára dől el, annál is inkább, mert egy adott méretű tükröt könnyebb jó minőségben elkészíteni, mint egy lencsét.

 

Az állvány (mechanika)

Az állvány egy háromlábú tartószerkezet, amin a távcsövet tartó tengelykereszt foglal helyet. A két tengelyű tengelykereszt gondoskodik a távcső mozgathatóságáról. Ennek alapvetően két típusa van:

- AZ típus, vagy azimutális (alt-az) mechanika. Két tengelye merőleges egymásra, az egyik vízszintesen, a másik függőlegesen mozgatható. Az objektum követéséhez két tengely mentén kell mozgatni a távcsövet.

AZ4-es azimutális mechanika: a fej vízszintesen és a kar segítségével horizontálisan is elforgatható

 

- EQ vagy ekvatoriális mechanika. Két tengelye merőleges egymásra, az egyik tengely (RA-tengely) a Föld forgástengelyével párhuzamos. Ha ezt a tengelyt az égi pólus felé állítjuk, akkor elég egy tengelyt mozgatni, a távcsőben látott kép követhető.

EQ2-es mechanika. Figyeljük meg a döntött tengelykeresztet!

Mindkettőben létezik olyan típus, ami a Föld forgását kiegyenlítő motorokkal szerelt, így követi a beállított égitestet. A kétfajta mechanika közt csak annyi a lényeges különbség, hogy az EQ-hoz egy vagy több ellensúly is szükséges, ami a távcső súlyát egyenlíti ki.

 

A távcső beüzemelése, karbantartás

A távcső elejéről a nagy kupakot le kell venni. Gyakran ezen van egy kisebb lyuk is középen vagy egyik oldalon, de nem elég csak ezt a kis nyílást szabaddá tenni, hanem le kell venni az egész kupakot. Fontos, hogy a tükrös távcső hátulján lévő csavarokhoz – hacsak nem vagyunk tisztában a jusztírozás gyakorlati menetével – NE nyúljunk! A távcső gyárilag be lett állítva.

A keresőtávcsövet fel kell szerelni, az okulárkihuzatból ki kell venni a kupakot. A 25 mm-es (vagy más, hosszabb fókuszú) okulárral kell kezdeni a megfigyelést. A párhuzamosított keresőtávcsővel megkeressük az égitestet, középre állítjuk, majd a főtávcsőbe nézve ott is középre hozzuk. Azután lehet növelni a nagyítást.

A műszer nem igényel bonyolult karbantartást. A lencséket, főleg az objektívlencsét védeni kell a portól és a zsíros ujjnyomoktól. Ne érjünk se a lencsékhez, se a tükrök felületéhez! A portól legegyszerűbben úgy óvhatjuk, ha a távcsövezés befejeztével AZONNAL visszatesszük rá a kupakokat. Az okulárok lencséit se érintsük meg, és ne is törölgessük! A por sokkal kevesebb problémát okoz, mint a karcos lencsefelület. A laza port egy tisztító pumpával fújhatjuk le az optikák felületéről.

 

Mit látunk a távcsőben?

Itt most nem térünk ki arra, hogy melyik távcsővel részletesen mit lehet látni, a Cikkek menüpont alatt számos ilyen témájú írás, és észlelési lista található. Most inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a távcső hogyan fordítja oda-vissza a fényt, így megváltoztatva a dolgok megszokott irányait.

A távcső alapesetben fejtetőre állított, fordított képet alkot, függetlenül attól, hogy lencsés vagy tükrös. A fák pl. fejjel lefelé látszanak benne. Az égitesteknél ennek nincs jelentősége, mert a Szaturnusz fejjel lefelé is ugyanolyan, és az égitesteknél úgysincs jelentősége a fent és a lent fogalmának. A tükrös távcsőnél a kép még el is fordul, annak megfelelően, hogy a tubust hogyan forgatjuk körbe az őt tartó gyűrűkben. A zenittükör a képet visszaforgatja egyenes állásúvá, de a jobb és a bal oldalt felcseréli, csakúgy, mint a fürdőszobatükör. Az Amici-prizma visszaállítja az egyenes képet, és nem fordítja meg a jobb és bal oldalt, vagyis a kép egyenes állású és oldalhelyes. Ennek hátránya, hogy viszonylag sok, egyébként hasznos fény nyel el, így a kép sötétebb lesz.

Bármikor távcsövezhetünk, amikor az ég derült. Nappal a Napot nézhetjük, ehhez vagy egy fóliaszűrőt, vagy Herschel-prizmát használhatunk. Sőt, ki is vetíthetjük a távcsőből a Nap képét. A napfoltokat a legkisebb műszer is megmutatja! Napról napra követhetjük elfordulásukat, változásukat. (Távcsővel, szűrő nélkül a Napba nézni még napnyugtakor is tilos!)

A Nap, ha megfelelő módszerrel észleljük, nagyon szép látványt nyújt

 

A Hold minden távcsővel varázslatos, láthatjuk a kráterek seregét, ezeket a holdatlaszok segítségével azonosíthatjuk. Ne lehet megunni! A Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz mindig lenyűgöző: látni a Vénusz fázisait, a Jupiter felhősávjait és holdjait, a Szaturnusz gyűrűjét még a legkisebb, 6-7 cm-es műszerekkel is. Egy átlagos 8 cm-es kis távcső már sok csillaghalmazt is mutat, a rövidebb fókuszúakkal nagy látómezőt elérve láthatjuk a nagy halmazokat és ködöket (Fiastyúk, egyéb Messier-objektumok) – néha bizony a kisebb nagyítás nagyobb élményt ad! Ha igazán sötét egünk van, akkor a kis távcső már sok galaxist és ködöt is látni enged, és az egész Univerzumot felfedezhetjük vele.

A Jupiter holdjait minden távcső, minden nagyítással megmutatja - még a kegkisebb is!

 A Szaturnusz a legvarázslatosabb bolygó a gyűrűinek köszönhetően, melyek a 60 mm-es modellekkel, 20x nagyítás felett már megfigyelhető. Domán Tamás webkamerás felvétele (honlapunkra beküldve)

A Tejút tele van csillaghalmazokkal, mint amilyen az M38 (fent). Ezeket leginkább rövidebb fókuszú távcsövekkel figyelhetjük meg

A galaxisok világának megismeréséhez nagyobb műszer szükséges, bár a képen látható M51-et már 7-8 cm-es műszerrel is észre lehet venni, kellően sötét égen. A spirális szerkezet 15 cm-es átmérő felett sejlik fel

 

Néhány lehetséges távcső-konstrukció

Gyerektávcső: ezek a modellek gyerekeknek készültek, a felnőtt kezdőnek nem ajánlottak. Kis teljesítmény, nagyon alacsony ár jellemzi őket, de optikai minőségük jó. A gyerekeket, kiskamaszokat minden érdekli, látni akarják a Holdat távcsövön keresztül. Akkor érdemes inkább ilyen távcsövet vásárolni, ha nincs erős elkötelezettség a csillagászat iránt. Ha a gyermek meggondolná magát, és nem válna tartós hobbivá a csillagászat, akkor sem megy veszendőbe sok pénz. A Hold-néző távcső elajándékozható vagy el is adható. Modellek: 60/700 refraktor AZ1 vagy 60/900 refraktor EQ1 mechanikán, 70/900 refraktor EQ1 mechanikán, 76/900 reflektor EQ1 mechanikán. A 70/300-as mini Dobson inkább modell, bár működőképes (de csak kis nagyítással használható).

A 60/900-as távcső kiváló képalkotása miatt remek ajándék, főleg kisebb gyerekek számára. Elsősorban a Hold és a bolygók figyelhetőek meg vele

 

Kezdő amatőrtávcső: ezek az eddigieknél komolyabb műszerek. Ha a gyerek láthatóan hosszabb távon is elkötelezett a csillagászat mellett, akkor érdemesebb ilyeneket vásárolni a 60 mm-es refraktorok helyett. A kamasz, vagy kezdő felnőtt is vásárolhatja őket, hisz képalkotásuk, teljesítményük jobb, mint a gyerektávcsöveké, és áruk sem vészes. Nagyon jó modellek a 70/900-as és 80/900-as refraktorok, amelyek EQ1 és EQ2 mechanikákon kaphatóak. Kiváló képalkotásuk miatt ideális Hold- és bolygóészlelő távcsövek, de a halmazok, ködök vizsgálatára nem igazán alkalmasak. Sokkal ideálisabbak a 114/500-as és 114/900-as reflektorok, amelyek EQ1 és EQ2 mechanikán kerülnek forgalomba. Átmérőjük miatt már sok halvány égitest (akár két-háromszáz halmaz, köd és galaxis) is látszik velük, igaz, főleg sötétebb égről. A rövidebb, 500 mm-es modell könnyű tubusa nagyon jó képalkotású és szinte bárhová elvihető, ideális a sűrűn kitelepülni kényszerülő amatőrcsillagásznak. A 900 mm-es modell a bolygók megfigyelésére alkalmasabb, de mindenképpen a stabil EQ2-es mechanikát igényli. A 70/500-as refraktor AZ2 mechanikán remek kezdő távcső a felnőtteknek is, mivel a távcső képalkotása igen kiváló. Rövid fókusza miatt nagy látómezőt kapunk, emiatt a csillaghalmazok (pl. a Fiastyúk) szenzációs látványt nyújtanak, még városi körülmények között is.

A 114/900-as reflektor EQ2 mechanikán az 50 ezer Ft alatti kategória legnagyobb teljesítményű távcsöve - elsősorban a bolygók észlelésére alkalmas, de nagy átmérője miatt már számos csillaghalmaz és sok galaxis is látható vele

 

Panoráma távcső: A 80/400-as és a 70/500refraktor AZ3 mechanikán található. Ezek főleg természet-megfigyelésre optimalizált távcsövek, de csillagászatra is használhatóak. Titkos favoritok a kezdő távcsövek piacán: képalkotásuk jobb, mint a 60 mm-es modelleké, különösen a 70 mm-es sikerült jól. Az AZ3 állvány elég stabil, de mozgatása éjjel az ég alatt nehézkes, a zenit környékére nem állíthatóak be. Ha ezt a mechanikát lecseréljük egy EQ1-re, kitűnő kezdő amatőrműszert kapunk. Sőt, könnyűségük, hordozhatóságuk miatt ideális utazótávcsövek a tapasztaltabb amatőrök számára is. Erre a célra a 80/400-as alkalmas igazán.

A 70/500-as kistávcső,  a képen látható AZ3 mechanikán elsősorban természetmegfigyelésre alkalmas, de egy EQ1 vagy AZ2 mechanikán csillagászati észlelések végzésére is remekül használható. Sötétebb égről a csillaghalmazok és ködök igazán szép látványt nyújtanak vele

Láthatjuk, ha 50 ezer Ft alatt keresünk amatőrtávcsövet, akkor érdeklődési szint, korosztály, típus szerint válogathatunk. A 60-70 mm-es, hosszú fókuszú refraktorokat gyerekeknek ajánljuk, a 70 mm felettieket elkötelezett kamaszok, diákok és kezdő felnőttek számára. Titkos favoritunk a 70/500-as, 80/400-as refraktor és a 114/500-as reflektor. A kevéssel 50 ezer Ft feletti kategória kitűnő, nagy teljesítményű kezdő távcsöve – ami még gyerekeknek is bátran adható ajándékba – a 130/650-es reflektor EQ2 mechanikán. Már halványabb ködöket és galaxisokat is megmutat, ára 67.200 Ft.

 

Sánta Gábor

 


Ön a Castell Nova Kft. - Budapesti Távcsõ Centrum oldalait látja. Elérhetõségünk: 1122 Budapest, Városmajor u. 21, Tel. 1/202-5651, 20/484-9300, fax: 99/332-548. Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 10-18h, szombat 9-13 óra között. e-mail info@tavcso.hu (iroda), btc@tavcso.hu (üzlet) vagy castell.nova@chello.hu. Kérem, észrevételeivel tiszteljen meg minket. az oldalt készítette Szabó Áron