Kosár
kosár tartalma: 0 Ft értékben 0 termék
Budapesti Távcső Centrum

Figyeljük meg a Holdat, a bolygókat és a csillagokat saját szemünkkel!

A Hubble-űrtávcső méltán híres, hiszen az űrben keringő legnagyobb átmérőjű teleszkóp, mely látványos képek ezreit készíti, és csillagászati, fizikai kutatásokban rengeteg áttörést értek el vele. Szupernóvák, fekete lyukak, galaxisok – csak úgy kavarog fejünkben a sok információ, csodálattal olvassuk az újabb és újabb beszámolókat. A csillagászat és a részecskefizika – Stephen Hawking, Martin Rees, Michio Kaku és mások munkájának köszönhetően – ma már divattá vált, széles tömegeket izgatnak a mérhetetlenül nagy és távoli, vagy épp a felfoghatatlanul kicsiny és közeli világ csodái.


Azt hihetnénk, hogy érdekes csillagászati objektumokat, égitesteket csak nagy műszerek, profi csillagvizsgálók képesek megmutatni – nem így van! Mi magunk is egy életre szóló csillagászati élményeket szerezhetünk – a saját kertünkből, egy közeli dombtetőről, vagy az erkélyünkről!

21748_lfej.jpg                                                                                                            A Lófej-köd Éder Iván magyar asztrofotós felvételén

Mire van ehhez szükség? Egy kis elszántságra, érdeklődésre, kevés kitartásra, no meg egy távcsőre! A teleszkóp vagy távcső, egy objektívből (lencse vagy tükör) és egy okulárból álló egyszerű műszer. A lencse vagy tükör átmérője meghatározza a műszer képességeit: minél nagyobb az optika, annál több fényt gyűjt össze (azaz annál halványabb égitestek látszanak vele), és annál kisebb részletek válnak megpillanthatóvá. A távcsőnek nem a nagyítás a legfontosabb tulajdonsága, hanem az átmérő és a fókusztávolság. A nagyítást az okulárok (szemlencsék) cseréjével változtathatjuk (nem is beszélve arról, hogy a csillaghalmazok és ködök kis nagyítással mutatnak igazán szépen a műszerekben). 1609 óta használják a távcsöveket csillagászati megfigyelésekre, amióta Galileo Galilei az ég felé fordította kis műszerét. Napjaink gyerektávcsövei is százszorta jobban mutatják az eget, például a Hold krátereit, mint az ő kezdetleges kis műszere, holott már a nagy olasz tudós is képes volt számos égi jelenséget tanulmányozni. A „Galilei-élményben”, vagyis az ismert, közeli és fényes égitestek megpillantásában, tanulmányozásában mi is részesülhetünk! Tényleg igazi élmény, amikor a Holdat beállítva megpillantjuk a rég kihűlt lávamezőket („tengerek”), melyek égi kísérőnk „arcán” sötét szürkés, kerek „sebhelyeknek” látszanak! Vagy a kráterek ezreit, amiket egykori kisbolygók, üstökösök kataklizmaszerű becsapódásai okoztak! Ha egy ilyen kisbolygó a Földet találta el, akkor kipusztította az élet jelentős részét. A Hold sebhelyei réges-régről valók, hisz kísérőnknek nincs légköre, nem esik eső és nem fúj szél, a víz is hiányzik. Nincs tehát erózió, ami lerombolta, eltüntette volna a négymilliárd esztendős kozmikus „bombázás” nyomait. 

S hogy milyen távcsővel, honnan észleljük a Holdat? Akár egy 6 cm-es kis lencsés távcső vagy kissé nagyobb (7 és 11,4 cm) teleszkóp is alkalmas erre! Ha GoTo („MenjOda”), azaz motoros, automata beállítási lehetőséget biztosító állvánnyal vásároljuk meg ezeket, akkor csak meg kell adni a hely földrajzi koordinátáit, az időt, és nagyjából beállítani egy fényes csillagot (ehhez a Budapesti Távcső Centrumban kapnak segítséget), majd a műszer magától rááll a kézi vezérlőn kiválasztott égitestre! Egy ilyen távcső ma már nem is kerül olyan sokba Pl.: 60/700 SkyWatcher AZ GoTo vagy 114/500 SkyWatcher AZ Goto. Az árat is figyelembe véve egy 6-15 cm közötti műszer, 50 ezer Ft körüli összegért (Mira 130), a legjobb választás az égbolttal való ismerkedésre – ez az átmérő csak az Űrtávcsőhöz képest kicsiny, a Hold, a bolygók részletesen jelennek meg velük, és a 8 cm felettiekkel már sok csillaghalmazt és pár galaxist, ködöt is megfigyelhetünk!

21748_90-900_hold_20110115.jpgA Hold 9 cm-es lencsével szerelt távcsővel (a népszerű 90/900-as refraktorral – magyarázatát lásd a www.tavcso.hu oldalon). Sánta Gábor felvétele 

Honnan távcsövezz? Ha az eget és a csillagászat csodáit szeretnéd látni, akkor egy város forgalmas főtere nem a legjobb helyszín. A lámpák ragyogása, a feleslegesen, felfelé irányuló fénymennyiség okozta égboltfénylés (a fényszennyezés http://fenyszennyezes.hu/)  miatt egy nagyvárosból (pl. Budapestről) csak a Hold és a bolygók látványában gyönyörködhetünk. A bolygók közül a fényes esthajnalcsillag, a Vénusz lenyűgöző látvány, hiszen láthatjuk a Holdhoz hasonló fázisait, melyet a Nap körüli keringése okoz. A vörös Mars kétévente látható jól, akkor a távcsőben egy ici-pici korongocskát láthatunk, rajta a fénylő hósapkákkal (a Marson jelenleg jégkorszak van), néhány sötét vulkanikus síksággal. A Jupiter a Naprendszer gigászi óriásbolygója, ezért a kis távcső is szép, kissé lapított korongnak mutatja, mellette 4 holdjával és felszínén felhősávjaival. A gyűrűs Szaturnusz fenséges látványa olyannyira meglepi az először távcsőbe pillantókat, hogy néha azt gondolják, a látvány nem valóságos, csak belevetítik a műszerbe! Ilyen nem létezik: a távcsőben látott kép mindig valóságos és a sajátunk, a saját élményünk az Univerzumról! 

21748_mars_20071204_snt_szines.jpgA Marsról távcsövön keresztül készült rajz (13 cm-es tükrös távcső). Sánta Gábor munkája 163x-os nagyítással készült 

21748_jupiter_20100921_2226ut_eder_web.jpg

21748_szaturnusz_060320_1925ut_eder_web.jpgA Jupiter és a Szaturnusz fotóját Éder Iván készítette

 Persze a bolygók sem látszanak mindig egyszerre az égen, néha hónapokat kell várni, vagy egy-két évet, hogy az adott bolygó kedvező helyzetben legyen, De a Holdat, szerencsés esetben majdnem minden derült éjjel megkereshetjük. Első negyed körül este, teliholdkor egész éjjel (ilyenkor viszont a holdon lévő magas napállás miatt eltűnnek az árnyékok – ahogy a trópusokon a miénk – és így a kráterek nem látszanak olyan jól, az összkép viszont varázslatos), utolsó negyedkor, azaz telihold után egy héttel, pedig a hajnali órákban alkalmas az idő a Hold megfigyelésére (hiszen a Föld körüli keringése során körbejárja bolygónkat!). Azt, hogy épp mit érdemes és mikor megnézni, a Magyar Csillagászati Egyesület (www.mcse.hu) Jelenségnaptárából (http://evkonyv.mcse.hu/jelenseg/) és Kalendáriumából tudhatjuk meg!

Ha egyszer van szerencsénk eltölteni egy éjszakát derült, városoktól távoli, csendes helyen, akkor a fölénk boruló sötét égen láthatjuk a Tejutat, s ezernyi olyan csillagot, amit a városból esélyünk sincs megpillantani. Az ember csak áll az ég alatt, vagy leül, esetleg lefekszik egy matracra a kellemes nyáréjben, és elkezdi számolni a hullócsillagokat… a kikapcsolódásra keresni sem lehet jobb módszert! Ha egy kicsi távcsövet is viszünk magunkkal (8 cm-es vagy nagyobb ), akkor már nem csak a Holdat vagy a bolygókat láthatjuk, hanem egy kis csillagtérképpel felvértezve elkezdhetjük megismerni a csillagképeket is! Ha pedig van nálunk egy Csillagatlasz Kistávcsövekhez vagy Pleione, akkor még az is lehet, sőt, biztos, hogy meg fogunk találni pár érdekes és szép csillaghalmazt is! Télen a Fiastyúkot (Messier 45, azaz M45 a katalógusszáma Charles Messier listáján http://messier.seds.org/), tavasszal a M44-et (Méhkas vagy Jászol)! Nyáron az égbolt nem csak sokszor tiszta, de a Tejút látványos szalagja – saját Galaxisunk síkja – számos halmazt, ködöt tartalmaz. Azt ne várjuk, hogy a távcsőben éppoly színesnek látjuk majd az égitesteket, mint a fotókon, mert az a fény, amit a távcsőben látunk, még mindig túl gyenge ahhoz, hogy színeket érzékeljünk. 

21748_plejdok.jpgA Fiastyúk (M45, Plejádok) egy fiatal csillaghalmaz, melynek csillagai kozmikus porfelhőbe burkolóznak, ezt láthatjuk a kék színű, szálas ködösség formájában. A porfelhő azért világít, mert visszaveri a fényt, mint a köd az autó reflektorának fényét. Éder Iván fotója

A Herkulesben az M13, mely egy gömbhalmaz kétszázezer csillaggal, részben csillagokra bomló, ezüstös, szélein elmosódó, a telihold negyedével egyező méretű korong, amit a kistávcsővel mindenképp érdemes felkeresni. A Lantban (Lyra) az M57, avagy Gyűrűs-köd is szépen látható, és megtalálni sem nehéz. Egy picike, a Jupiterrel egyező méretű „füstkarikát” kell látni, mely egy idős csillag „halála” után maradt vissza, amikor a csillag ledobta külső gázhéjait. Ezt az objektumot is garantáltan látni lehet egy 8-10 cm-es műszerrel még a kezdő amatőr csillagásznak is. Aztán ott van az M27 a kis Róka (Vulpecula) csillagképben, ami egy nagyobb, közelebbi köd, de szintén egy levetett csillaghéj. Ennek nem gyűrű alakja van, hanem egy súlyzóra vagy almacsutkára hasonlít! Megfigyeléséhez elég a legkisebb távcső is. 

21748_m13_eder_50.jpgAz északi ég legszebb gömbhalmaza a Herkulesben látszó M13. Ez egy néhány százezer csillagot tartalmazó ún. gömbhalmaz. Éder Iván fotója 

21748_m27.jpgAz M27 jelű köd egy csillag ledobott héja. A nyári égen megfigyelhető ködöt Éder Iván fotózta le 

A Tejútban számos csillaghalmazt, sűrűsödést találunk, pl. az M11-et, a Vadkacsa-halmazt, ami 1500 csillagból áll, és egy repülő vadkacsa-rajt formáz. Olyan fényes, hogy egy egyszerű színházi látcső is megmutatja, ha vidéken nézzük. Kissé alacsonyan, a Pajzs (Scutum) csillagképben, a Sas csillagkép mellett találjuk, ezért olyan helyről kell nézni, ahol dél felé nem nagyon zavarja sem hegy, sem nagyobb fa a kilátást. Egy 8 cm-es távcső már több száz csillagot mutat benne, ha 100x körüli nagyítással figyeljük. A látvány itt is olyan eleven, lehengerlő, hogy akár ez a „löket” is elegendő lehet a csillagászattal való további foglalkozáshoz!

Ősszel a híres Androméda-galaxist (M31) keressük fel, de csak sötét égről, mert a városból kiábrándítóan halványnak látjuk, annak ellenére, hogy ez a legfényesebb és legközelebbi spirálgalaxis. Így is 2 millió fényévre található, azaz épp olyan állapotában látjuk most, mint amikor őseink elsőként tekintettek körbe az afrikai szavannákon. Közelsége ellenére mégis roppant nagy ez a távolság, ezért látjuk ködös, halvány foltnak puszta szemmel. A távcső (mely ebben az esetben lehet egy binokulár is) egy ellipszis alakú, elnyúlt foltot mutat majd, nagy és fényes maggal, melyet halvány ködösség egészít ki. A spirálgalaxis ugyanis laposan, majdnem éléről látható. 

21748_andromda.jpgA méltán híres Androméda-köd (M31) Éder Iván fotóján 

Ősszel nem szabad kihagyni a Perseus-ikerhalmazt sem (száma NGC – New General Catalogue, Új Általános Katalógus – 869 és 884), amely az északi ég egyik legszebb látnivalója a Perzeusz csillagképben. Két nagyon fényes csillaghalmaz, egyenként kb. 300 csillaggal, egymástól fél holdtányérnyi távolságban található az égen. Fizikailag is összetartoznak, a nagy égi kettős 7000 fényévre található tőlünk. A távcsőben lenyűgözően szép látványban lesz részünk, ha 50x alatti nagyítást használunk! 

21748_ikerhalmaz_dc_ederl.jpgA Perseus-Ikerhalmaz (NGC 869-884) az égbolt egyik legszebb csillaghalmaza. Éder Iván fotója 

A tél másik gyöngyszeme a Fiastyúkon kívül az Orion-köd (M42-43), mely egy csillagkeletkezési régió, csillagbölcső, ahol jelenleg is csillagok születnek, a már létrejött „csillagóvodások” pedig beragyogják a teret, fényt adva a még csillaggá nem alakult hideg gáznak. Ez is nagyon fényes, így a vidéki égről lenyűgözően fest, látni lehet a háromszög alakú központi részt, a belőle kinyúló szálakat két oldalra, valamint nagyobb, 50x feletti nagyítással a Trapézium négy fiatal és forró csillagát. 

21748_orion_eder_12.jpgA híres és látványos Orion-köd (M42-43) Éder Iván fotóján 

A távcsövezés igen szép és nemes hobbi, a természet ismeretére és szeretetére tanít, ugyanakkor a csöndes, sötét vidéki ég alatt töltött órák, éjjelek hangulata kitörölhetetlenül belénk ivódik. 

Ha további kérdése van, látogasson el a Budapesti Távcső Centrum oldalára – itt vásárolhatja meg mindazt, ami a csillagok világának felfedezéséhez szükséges! Sőt, kérdéseire választ kaphat tapasztalt amatőrcsillagászoktól, akik segítenek a távcső szolgálatba állításában és ellátják hasznos tanácsokkal! Ha pedig komolyabban is érdeklődik a csillagászat iránt, érdemes megfontolnia a belépést a Magyar csillagászati Egyesületbe (www.mcse.hu) (az amatőrcsillagászok közösségébe, a Polaris Csillagvizsgálóba polaris.mcse.hu) – 7300 Ft-os évi tagdíjért (egy nagybevásárlás ára) csillagászati évkönyvet, színes havilapot (Meteor), tábori részvételi lehetőséget és egy nagyszerű közösséget kap! 

Sánta Gábor


Ön a Castell Nova Kft. - Budapesti Távcsõ Centrum oldalait látja. Elérhetõségünk: 1122 Budapest, Városmajor u. 21, Tel. 1/202-5651, 20/484-9300, fax: 99/332-548. Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 10-18h, szombat 9-13 óra között. e-mail info@tavcso.hu (iroda), btc@tavcso.hu (üzlet) vagy castell.nova@chello.hu. Kérem, észrevételeivel tiszteljen meg minket. az oldalt készítette Szabó Áron