Kosár
kosár tartalma: 0 Ft értékben 0 termék
Budapesti Távcső Centrum

Észlelőhelyek

 

A városokban összpontosuló infrastruktúra káros és fölösleges terméke a fényszennyezés, a túlzott mennyiségű, ég felé jutó fény. Ehhez járul a légszennyezettség, melynek zöme por és pára, ezekről a szemcsékről visszaverődik a felfelé jutó fény, így világossá teszi az égboltot.

 

A Kárpát-medence fényszennyezése. A zöld és kék szín elfogadható minőségű eget jelent +6m-s határfényességgel. A sárga szín külvárosi jellegű ég általában 5m határfényességgel, néha jobb. A vörös és narancs szín városi, erősen fényszennyezett égboltot jelöl

 

Város és város között is van különbség. A kb. 40-50 ezer lakosú városokból, sőt a kissé nagyobbak külső területeiről elfogadható észleléseket végezhetünk akár mélyég-objektumokról is. A nagyobb települések fényszennyezése exponenciálisan nő, egy 150-200 ezres város magjában ugyanolyan viszonyok vannak, mint egy milliós nagyságrendű metropoliszban. A közvetlen fényárban úszó közterek és erkélyek alkalmatlanok a legtöbb munkára, innen legfeljebb Nap-, Hold- és bolygómegfigyeléssel próbálkozhatunk, talán láthatjuk a legfényesebb csillaghalmazokat. De mivel a közterek forgalmasak, ideálisak távcsöves bemutatóra és a fényszennyezés problémájának demonstrálására. Lakótelepeken sem sokkal jobb a helyzet, bár ezek általában a városok külső részén találhatóak, és így ha van egy közvetlen fényektől óvott területünk, tudunk észlelni. Főleg a fényesebb égitesteket, de ha jó az ég, és a határfényesség eléri a 4-5 magnitúdót, már próbálkozhatunk csillaghalmazokkal. Galaxisokról azonban le kell mondanunk.
 
 
Erős, közepes és gyenge fényszennyezés közötti különbség 
 
 
 
A városi amatőr is jó eget talál viszont a város határán túl, ahhoz elég közel. Nem lesz tökéletes ég, de a lakótelepeknél biztos használhatóbbnak bizonyul majd. A városok környezetében erős a fényszennyezés, de ez már zömmel nem közvetlen fény, hanem az égbolt tűnik fényesebbnek. Ilyen helyeken az átlagos határfényesség 5 magnitúdó, de néha kissé jobb is lehet. Az ilyen égen már van esélyünk elég sok galaxis felkeresésére, hiszen szemünk a közvetlen fények hiányában könnyen tud akklimatizálódni. Persze nagyobb műszer és nagyobb nagyítást kell használnunk, mintha falun vagy a hegyekben észlelnénk.
Városban is számít az átmérő, ha nagyobb távcsövet veszünk, többet látunk. De meg kell fontolnunk, nem éri-e meg inkább vennünk egy kisebb, gyalogosan (biciklin, buszon, stb.) szállítható felszerelést, és azzal kitelepülni a város szélére? Persze jobb, ha van egy állandó helyünk (nagyszülő, hétvégi ház, barátok, stb.), hisz a közbiztonság nem épp a legjobb a nyílt mezőkön. Szabad térre egyedül ne induljunk útnak, csoportosan menjünk ki.
Ilyen kitelepülésekhez lehet igen jó választás bármilyen 5-600 mm körüli fókuszú műszer, melyeket egy kisebb fotóállvány is elbír. A városi ég alól kiszabadulva az 5-6m-s vidéki eget döbbenetesen jónak látjuk majd, és szívesen kijárunk többször is. Egy 7-8 cm-es refraktorral hosszú évekre elegendő megfigyelnivalót találunk, bár ezek a kis refraktorok bent a városban csak korlátozott észlelésekre alkalmasak, csak a legfényesebb (6-7m-s) nyílt- és gömbhalmazokra számítsunk a Naprendszer égitestein kívül.
Vidéken a dolog nem merül fel ilyen élesen. Sajnos azonban ott nehéz munkát találni, ezért az amatőrök jelentős része sohasem fog tudni vidéken folyamatosan észlelni. Megoldás lehet a viszonylag messzi agglomerációs településekre való kiköltözés, ahol zömmel kertes házak udvaráról – igaz, mérsékelt vagy erős háttérfény mellett – tudunk dolgozni. Sok hazai asztrofotós és vizuális mélyég-észlelő lakik Budapest agglomerációjában, a fővárostól 20-30 km-re, s észlelőhelyeiken a mai technika mellet csodálatos asztrofotókat készítenek.
Ha ilyen helyen lakunk, szinte bármekkora műszert, s magán-csillagvizsgálót is megengedhetünk magunknak.
Végezetül a hazai amatőrcsillagász lehetőségeinek csúcspontja, ha eljut egy hegyvidéki és/vagy déli észlelőhelyre. Hegyekből a megszokott szépségeket teljesen új oldalukról, tökéletesen átlátszó és fényszennyezés-mentes égen tanulmányozhatjuk, ami hatalmas élményt jelent minden városban tengődő amatőrnek.
 
 
Magashegységi égbolt
 
 
 
Déli észlelőhelyre utazva viszont olyan égitesteket kereshetünk fel, amelyek itthonról nem láthatóak. Kevesen tudják, hogy már Görögország délebbi részeiről (a Peloponnészoszról és Krétáról) is láthatóak olyan izgalmas égitestek, mint az Omega Centauri (nyár elejéig), vagy a Skorpió déli objektumai. Sőt, onnan már a Vela nyílthalmazai is észlelhetőek, persze ehhez a téli, kora tavaszi időszakban kell odautazni. Egy nyári, egyhetes dél-görög utazás jó családi kikapcsolódás, de érdemes elvinni a binokulárt, vagy egy 70/500-as, 80/400-as refraktort fotóállványon. A déli tengerpartra kitelepülve éjfélig rengeteg csodával ismerkedhetünk meg. Ráadásul egy ilyen út 60-80 ezer Ft-ból is kihozható.
 
 
 
A nyári Tejút Szabó Árpád felvételén, melyet a 2011-es mélyég-expedíción, a Peloponnészoszi-félszigeten (Görögország) készített. A horizonton fénylő lámpa felett felismerhető a Déli Korona
 
 
 
Aki délebbre vágyik, annak jó célpont a Kanári-szigetek vagy Egyiptom. Sajnos az egyiptomi üdülőhelyek nagyon zsúfoltak, és a sivatagi por tönkreteheti az eget. A biztonsági helyzet sem a legjobb manapság. Ilyen úticélunk Hurghada lehet. A Kanári-szigetek szélességéről már látszik a Dél Keresztjének északi csillaga, és nagyon sok déli mélyég-objektum. Az üdülőhelyek itt is zsúfoltak, tehát aki jobban szét akar nézni, annak a kevésbé forgalmasabb helyekre kell utaznia, vagy kifejezetten észlelő túrában gondolkodnia, s azt megszerveznie. A magasabb hegyekben lehet kempingezni is, pl. Tenerifén 2000 m magasságban. La Palmán működik az egyik leghíresebb asztrofizikai obszervatórium, melynek parkolójából, ha megengedik, észlelni is lehet. A Kanári-szigetekről már legalább 50-100 látványos mélyég-objektum figyelhető meg, ami tőlünk soha.
 
 
Észlelés a "világ végén", teljes nyugalomban a tökéletes égbolt alatt
 
 
A legtávolabbi célpontok között népszerű Namíbia, ahol kiépített asztrofarmok várják az amatőröket – meglehetősen borsos áron, de nagyon jó szolgáltatásokkal. A Dél-Afrikai Köztársaság sivatagos részén szintén vannak farmok, de ezek nem az amatőrök igényeihez alakították szolgáltatásaikat, ennek ellenére észlelni, fotózni is lehet, az ég nagyon jó, és az ország olcsóbb, mint Namíbia. A déli utak hátránya a korlátozott csomag, általában 10-15 cm-es, maximum 750 mm fókuszú távcsövet vihetünk. Fotósoknak számítaniuk kell a túlsúly miatt felár fizetésére is. Számoljunk azzal, hogy a déli szélesség 25-30. foka táján fekvő országokból olyan sok megfigyelni valónk lesz, hogy vélhetően nem lesz elég egy hét, oda érdemes két-három hétre utazni.
Természetesen bármely balkáni út is alkalmas némi déli nézelődésre. A hazánktól 2-5 fokkal délebbre lévő (dél-horvát, dalmát, montenegrói) tengerpartokon a nyári Tejút hazánkból alacsonyan delelő látványosságai (M6, M7, NGC 6231, Sagittarius Messierjei, stb.) okozhatnak kellemes meglepetést. A balkáni és görög tengerpartok településektől távolabbi részei nagyvárosok hiányában általában elég jó minőségű égbolttal rendelkeznek. Különösen a Peloponnészosz déli csücske és délkelet-Kréta emelhető ki közülük. A mediterrán régiónak megvan az a további jó tulajdonsága is, hogy sokkal több a derült ég, mint hazákban (Kréta délkeleti részén 300 derült éjszaka is lehet évente).
 
Sánta Gábor

Ön a Castell Nova Kft. - Budapesti Távcsõ Centrum oldalait látja. Elérhetõségünk: 1122 Budapest, Városmajor u. 21, Tel. 1/202-5651, 20/484-9300, fax: 99/332-548. Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 10-18h, szombat 9-13 óra között. e-mail info@tavcso.hu (iroda), btc@tavcso.hu (üzlet) vagy castell.nova@chello.hu. Kérem, észrevételeivel tiszteljen meg minket. az oldalt készítette Szabó Áron