Kosár
kosár tartalma: 0 Ft értékben 0 termék
Budapesti Távcső Centrum

Első távcső vásárlása

Az elsõ távcsõ vásárlásával általában úgy van az ember, mint az össze többi dologgal: a használat során derül ki, hogy mit is kellett volna vennie. Egy kezdõnek nem könnyû eligazodni a refraktorok és reflektorok világában. Melyik a legjobb nekem? Mire van szükségem?

Gratulálunk ahhoz a döntéséhez hogy távcsövet vásárol. Egy olyan világba fog belépni, amely sok meglepetéssel, tapasztalattal és élménnyel fog szolgálni. A csillagászat az egyetlen olyan tudomány, ahol amatõr eszközökkel még manapság is fontos felfedezéseket lehet tenni. Miért? Az égbolt közös, Ön a távcsövével ugyan azt a „példányt” vizsgálhatja, mint a szakcsillagászok. Gondoljunk csak a változócsillagok fényességbecslésére, kisbolygók asztrometriájára, TNO-k (Neptunuiszon túli kisbolygók) méretének meghatározása okkultációk segítségével, vagy üstökösök és kisbolygók felfedezésére, ezek mind-mind az amatõrök aktív közremûködésével végzett területek. Természetesen az is elegendõ, ha Ön „csak” az égbolt szépségeiben akar gyönyörködni. A saját szemünkkel láthatunk a közeli és távoli múltba, a Naprendszer égitestjeitõl az akár több száz millió fényévre lévõ galaxisokig.

Ha megvan a szándék, hogyan válasszunk? Semmi esetre se menjünk egy áruházba, hiszen ott az eladóknak fogalmuk sincs a távcsõ tulajdonságairól és az Ön igényeirõl. Hogyan ismerhetjük meg, ha kóklerrel állunk szemben? Ha azt mondják, hogy

- ez a távcsõ 600-szoros nagyítású - a nagyítás egy sokadrangú tulajdonság és egyáltalán nem jellemzi a távcsövet. Ha egy távcsövet a nagyításával ajánlanak, azonnal fordítsunk hátat

- ezen a távcsövön ilyen és olyan extrák vannak, amit más távcsõ nem tud – a távcsõ egy végtelenül egyszerû szerkezet, gyakorlatilag változatlan évszázadok óta. Az optikai és mechanikai alapelvek egyszerûek, ha az eladó ködösít és misztifikál, nem magyarázza el egyszerûen a képességeket, hagyjuk ott. Néha azonban egyes áruházi távcsövek már megüthetik a használhatóság alsó szintjét, ezért ha megtetszett nekünk egy ilyen „áruházi távcső”, kérdezősködjünk felőle fórumokon (forum.tavcso.com, csillagvaros.hu). Nem kizárt, hogy egyes amatőrcsillagászok már rendelkeznek tapasztalattal ezekről a típusokról.

Ne várjuk azt, hogy a távcsövünkön keresztül a galaktikus ködök olyan színesek lesznek, mint a Hubble ûrtávcsõ felvételein, vagy olyan részleteket fogunk látni a Marson, amit az ûrszondák felvételeirõl várunk. Ezek a távoli, halvány és kicsiny objektumok ködösnek, részletekben és színekben szegénynek fognak elõször tûnni, de idõvel megtanuljuk az "elfordított látást", a kis kis kontrasztkülönbségek felismerését. Az amatõrcsillagászat fogásait is el kell sajátítani. A csillagászati megfigyelések végzését nagyon jól összefoglalja pl. az Amatõrcsillagászok kézikönyve. A csillagok közötti eligazodáshoz pedig nélkülözhetetlen egy jó csillagatlasz, mint pl. a Kisatlasz. A komolyabb amatőr munkáját segíti az Égabrosz.

Távcsövet ajánlani nagyon nehéz. Többféle szempontot kell figyelembe venni: a fõ megfigyelési területet, a szállíthatóságot, stabilitást, esztétikumot, tárolhatóságot, a csillagászat iránti érdeklõdés tartósságát, pénzügyi keretet, stb.

 

 

 

 

A távcsõ milyen tulajdonságaira figyeljünk?

Objektívátmérõ: a távcsõ LEGFONTOSABB tulajdonsága. A távcsövek árát elsõsorban objektívátmérõjük (lencséjük vagy tükrük mérete), azaz fénygyûjtõ képességük határozza meg. Mivel az égen általában halvány objektumok után kutatunk, egyáltalán nem mindegy, hogy mûszerünk mennyi fényt gyûjt össze. A távcső annyiszor több fényt gyűjt össze, ahányszor a fő optika felülete nagyobb a pupilla felületénél (általában több százszor vagy több ezerszer). Vásárolhatunk egy 8 cm-es apokromátot félmillióért, a bolygókról és a Holdról csodálatos képet fog nyújtani, de ha ködöket, galaxisokat, csillaghalmazokat, kisbolygókat, üstökösöket, csillagfedéseket szeretnénk megfigyelni, bizony csalódni fogunk. A távcsövek ára az átmérõ függvényében sajnos exponenciálisan emelkedik. Durva túlzással állíthatjuk, hogy refraktoroknál 2-3, Newtonoknál 5-8 centiméterenként közel a duplájába kerül az egyre nagyobb átmérõjû optika.

A 10-15 cm-es mûszerek már elég sok fényt gyûjtenek össze, így szép képet kaphatunk a bolygókról, valamint több száz (talán ezer) mély-ég objektum elérhetõ. persze a legtöbb kis foltnak, pacninak fog tûnni a látómezõben, de a fényesebbeknél struktúrát is látni lehet. 15 cm az a határ, ami felett szinte az összes galaktikus nyílt-és gömbhalmaz láthatóvá válik, és legtöbbjükben különálló csillagok is látszanak. Ha galaxisokat akarunk nézni, akkor inkább 20 cm felett kell gondolkodni, bár sötétebb, falusi égbolton kisebb átmérővel is sok galaxist meg tudunk figyelni.

A csillagászati távcsövek főbb típusai: (1) refraktor, (2) Newton-távcső, (3) Makszutov-Cassegrain, (4) Schmidt-Cassegrain

Legfontosabb az átmérõ, hogy a távcsõ minél több fényt gyûjtsön össze. Ebbõl a szempontból hasonló a 102/1000 refraktor és a 114/900 Newton. A refraktornak klasszikus a felépítése (a végén kell belenézni), viszont a zenit közelében kényelmetlen a használata. Ha zenittükröt használunk, az viszont tükörképet ad, bár ez kivédhetõ Amici prizma használatával. Valamint kis fényereje miatt valamivel kontrasztosabb képet ad.

A Newton-reflektor is egy jó mûszer, de néha jusztírozni kell, azaz optikai tengelybe kell állítani. Ez nem ördöngõsség, de meg kell tanulni. Egy jól beállított és szakszerűen, gondosan kezelt reflektort elég évente egyszer-kétszer jusztírozni. Persze ha tükrös távcsövünket gyakrabban szállítjuk autóval, beállítására is gyakrabban kell gondot fordítanunk.

Optikai minõség: nagyon fontos, hogy a távcsõ optikája elérje a diffrakcióhatároltságot. Ez az elnevezés a 19. századi Rayleighttól származik, aki úgy találta, hogy ha az objektív bármely két pontjáról induló fényhullám találkozásuknál a fáziseltolódás a hullámhossz negyedénél kisebb, akkor az optika minõsége elegendõen jó. Ez a sokak által használt lambda/4-es érték. Az összehasonlításoknál figyeljünk arra, hogy ez a hullámfronthibára és nem az optikai felületre vonatkozik!

Ár: bizony nagyon sok bóvli van a piacon 20-40 ezer forint között, de soha ne vásároljunk távcsövet bevásárlóközpontban, fotóüzletben. Ezeken a helyeken nem értenek a távcsövekhez, nem kapunk tanácsot a kezelésüket illetõen és nem tudjuk kipróbálni. Inkább nézzünk körül a hazai távcsõkészítõ és forgalmazó cégeknél, akik szakmai segítséget tudnak nyújtani.

Kezdõk távcsöve: tapasztalataink szerint egy valamirevaló távcsõ teljes felszereléssel (állvány, okulárok) minimum kb. 50 ezer forint körül van. Ami ennél olcsóbb, azt gyanakvással fogadjuk és próbáljuk ki az ég alatt. Néhány rövid fókuszú, könnyen hordozható távcső még ennél olcsóbban is kapható (pl. a népszerű 70/500-as refraktor). Ha nincs ennyi pénzünk, válasszunk egy binokulárt a kezdõ lépésekhez az ég alatt. Még mindig jobb, mint egy használhatatlan kacattal bajlódni, ami a kedvünket szegheti egy életre. Másik megoldás a kispénzûeknek, ha az optikai elemeket megvásárolják és maguk építik meg a távcsövet: ez használhatóságában ugyan olyan jó lehet mint egy gyári távcsõ, legfeljebb nem olyan esztétikus a kivitele.

Mit jelentenek a távcsövek adatai? A távcsövek méretét hagyományosan átmérõ/fókusztávolság-ban adjuk meg. Pl. a 90/900 jelentése 90 mm-es nyílású (lencse átmérõ) és 900 mm-es fókusztávolságú a távcsõ objektívje. A távcsõ fókusztávolságának és az okulár fókuszának hányadosa adja a nagyítást, azaz a 900 mm-es gyújtótávolságú távcsõben 20 mm-es okulárt használva 45-szörös nagyítású képet látunk.

Távcsõtípusok: három nagy csoportja van a kezdõk számára elérhetõ távcsöveknek: binokulárok, melyeket nem csak csillagászati célra, hanem természetfigyelésre is használhatjuk, mivel egyenes állású képet adnak. Refraktorok (azaz lencsés távcsövek), amelyek teljes nyílással, ezáltal az elérhetõ legjobb képalkotással rendelkeznek. A reflektorok (tükrös távcsövek) egy gömb-vagy paraboloid tükröt tartalmaznak, mely a távcső tubusának (csövének) végében található. Ez gyűjti össze a fényt egy pontba, miközben a fénysugarat kivetítik a tubuson kívülre egy ún. segédtükörrel (mely síktükör). A reflektorok építése a legolcsóbb, de a segédtükör központi kitakarása miatt nem adnak olyan kontrasztos képet, mint a refraktorok. Hozzá kell tennünk, hogy egy átlagos csillagászati észlelés alkalmával nem fogjuk ezt a kis csökkenést észrevenni, sokkal inkább számít az optika minősége és helyes beáílltása. Reflektorok közül a Newton-rendszerû optikai elrendezés a legnépszerûbb, de a rendszeres optikai utánállítás (jusztírozás, kollimáció) kis gyakorlatot kíván. A katadioptrikus távcsövekben egy fókusznyújtó tag van. A legnépszerűbb ilyen típusok egy korrekciós lencsével (ezen helyezkedik el a fókusznyújtó segédtükör) valamint egy fő (gömb)tükörrel készülnek. Ilyen távcső a Makszutov-Cassegrain és a Schmidt-Cassegrain.

Természetesen nem egyenértékû a hasonló átmérõjû lencsés és tükrös távcsõ! Refraktorok között legalább 7-8 cm-est érdemes venni (pl. 70/500, 80/400, 80/900), Newton távcsövek között a 11,4 cm-es a minimum (114/500, 114/900, 130/650). A fenti méreteknél kisebb nyílású távcsõ nem sokkal olcsóbb, ugyanakkor sokkal kevesebb fényt gyûjt össze és hamar meg fogjuk bánni, hogy nem a nagyobb átmérõjût választottuk.

Mi a teendõ, ha kézhez kaptuk a távcsövet? Miután a mechanikát és a távcsövet összeszereltük, a keresõtávcsövet párhuzamosítani kell a fõtávcsõvel, azaz pl. a fõtávcsõben a Holdat meg kell keresni, a kicsiben pedig ezután beállítani középre a Holdat. Így a csillagokat könnyebb lesz megtalálni a keresõtávcsõvel.

- az ekvatoriális állvány mindkét tengelyén van egy csavar, amit kioldva durván be lehet bármit állítani. A távcsövet úgy kell kiegyensúlyozni, hogy a tengelyeket kioldva a távcsövet bármilyen irányba beállítva se mozduljon el. Ha durván be van állítva az objektum (szemmel, azaz a csõ abba az irányba néz), akkor a keresõben már benne kell lennie. A keresõben is középre állítjuk, majd a csavarokat behúzzuk. Ezután lehet a finommozgatással pontosítani, hogy a fõ távcsõben is középen legyen az objektum. Az észlelés elején a távcsövet pólusra kell állítanunk, így csak a rektatengelyt kell egyik irányba csavargatni, hogy a Föld mozgását ellensúlyozzuk.

A távcsõ kihûtése: ha a távcsövet meleg szobából visszük ki a hideg éjszakába, a csillagok képe nagyon nyugtalan lesz. Az optikában (és a távcsõ egészében) a hõmérséklet-különbség hatására feszültségek keletkeznek, ami torzítja az optika felületét, így a látott képet is. Ha defókuszáljuk egy fényes csillag képét, a koncentrikus gyûrûk folyamatos mozgását, vagyis a hõmozgást látjuk. Kisebb távcsöveknél általában elég fél órát várni, nagyobb mûszerekhez 1-2 óra várakozásra is szükség lehet (sõt 20 cm-es átmérõ felett lehetőség szerint ventilátorral kell besegítenünk, mert a tükör nem tud olyan mértékben hülni, ahogy a környezõ levegõ hül).

A távcsõ tárolása, karbantartása: a távcsõ különösebb karbantartást nem igényel. Legjobb, ha állandó hõmérsékletû, pormentes helyen tároljuk. Az optikák legnagyobb ellensége a por. A lencsék gyakorlatilag egy életre szólnak, a tükröket általában 10 évente illik újra alumíniumoztatni. A távcsövek mechanikai részei ugyancsak hosszú életûek.

Szabó Sándor – Sánta Gábor 2010.

 


Ön a Castell Nova Kft. - Budapesti Távcsõ Centrum oldalait látja. Elérhetõségünk: 1122 Budapest, Városmajor u. 21, Tel. 1/202-5651, 20/484-9300, fax: 99/332-548. Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 10-18h, szombat 9-13 óra között. e-mail info@tavcso.hu (iroda), btc@tavcso.hu (üzlet) vagy castell.nova@chello.hu. Kérem, észrevételeivel tiszteljen meg minket. az oldalt készítette Szabó Áron