Kosár
kosár tartalma: 0 Ft értékben 0 termék
Budapesti Távcső Centrum

Amatőrcsillagász leszek!

A kezdő amatőrcsillagász tízparancsolata

Távcsövet vásároltál, vagy régi vágyad, hogy vegyél egyet. Gyermeked, férjed/feleséged, barátod álma a csillagos égbolt, Te pedig valóra készülsz váltani ezt az álmot egy műszer megvásárlásával. Tudnod kell, ha ezt a hobbit választod, egy életre elkötelezed magad. Az élet egyéb dolgai elsodorhatnak a távcső és az égbolt mellől, de belül mindig is visszavágysz majd.

A távcső ráadásul megfelelő tárolás és kezelés mellett örök életre szól, legfeljebb "kinőjük" első műszerünket. Az alábbiakban néhány gondolatot szeretnék megosztani, hogy távcsövünk ne csak szobadíszként porosodjon.

1. Olvass minél többet! Az internetes hírportál anyagait és könyveket egyaránt. Alapos háttérinformációkkal sokkal élvezetesebb lesz a csillagfigyelés! Egyes könyvek emellett igen hasznos gyakorlati segítséget adnak az égbolton történő tájékozódáshoz, a távcső használatához.

2. Észlelj! Ha már megvan a műszer, akkor lehetőségeid szerint légy minél többet az ég alatt. 2-3 óra is elrepül majd a csillagok, mélyég-objektumok vagy bolygók világában úgy, mintha csak percek lennének. Ha a Hold látszik: irány a Hold! Egy holdtérkép segítségével könnyen és gyorsan tudod azonosítani a legfontosabb krátereket és egyéb alakzatokat. Tudtad-e, hogy a Holdon is vannak vetődéses alakzatok, hogy ott is működött lemeztektonika? És hogy az ekkor keletkezett árkok már 5 cm-es távcsővel is láthatóak? Vagy hogy a Holdon is voltak lávaömlések, melyek 8-10 cm-es távcsővel látató kanyargós mélyedéseket hagytak hátra? Ebben segítenek a térképek: velük megtalálhatod azokat az alakzatokat, melyekről olvastál. De háttérinformációk nélkül a holdtérkép ezernyi krátere semmitmondó halmaz csupán. Az észlelési gyakorlatot semmi sem pótolja!

3. Bármekkora távcsövet is vettél, szerezz be egy 10x50-es vagy hasonló (8x40-12x60) binokulárt! Ezek a műszerek ("látcsövek") nem csak a nappali táj, a vadak nézegetésére alkalmasak. Sőt, nagy objektívátmérőjük és kis nagyításuk, könnyű kézben tarthatóságuk (állványt nem feltétlen igényelnek) miatt ideális műszerek a  Tejút pásztázásához, fényes, hosszú csóvájú üstökösök megfigyeléséhez. A Te távcsöved nem biztos, hogy képes akkora látómező elérésére. Hiába 20 cm-es a távcsöved objektívje, ha csak 45x-ös a legkisebb nagyítás. A 20-as távcsövet nem tudod 1 másodperc alatt előkapni és már észlelni is vele. Egy binokulárnál ez természetes. Akár a fényes hullócsillagok nyomát is megnézheted! Fél óra alatt tucatnyi változócsillag-fénybecslést végezhetsz! A binokulár tehát nem helyettesíti, hanem kiegészíti a főműszert, minden amatőrcsillagásznak szüksége van rá.

4. Szükséged lesz atlaszokra! Ha egy ismeretlen országba utazol autóval, akkor természetes, hogy van nálad térkép. Az égbolt egy ilyen ismeretlen ország, ahol még a tájékozódás sem úgy megy, mint a földön. Fokok, ívpercek vannak kilométerek helyett, és mindent egy olyan világban kell megtalálni, amely hónapról hónapra változik, lassan elfordulnak a csillaképek az évszakoknak megfelelően. Maguk a csillagképek sem ismerősek, leszámítva egy-két alakzatot. Az égi kelet-nyugat fordítottja a földinek. És még nem is beszéltünk a fényszennyezésről, mely a halványabb csillagokat (sőt egész csillagképeket) letörli az égről... Az atlasz (Kisatlasz, Égabrosz, Uranometria, stb.) segít abban, hogy kiigazodj az égen, legtöbbször hasznos információkat tartalmaz az égi tájékozódás alapfogásairól. A tájékozódás alapja minden esetben egy áttekintő csillagtérkép (Pleione, forgatható csillagtérkép). Igen hasznos a Csillagászati Évkönyv, mely az adott év fontosabb csillagászati jelenségeit (a kiszámíthatóakat) tartalmazza. Így megtudhatod, mikor lesz hold- vagy napfogyatkozás, esetleg bolygó-vagy csillagfedés, milyen üstökösök és kisbolygók láthatóak havonta. Léteznek számítógépes csillagtérképek is, ezek interaktívak, házi planetáriumot varázsolhatunk a képernyőre (Stellarium, Cartes du Ciel, Guide). Igen hasznosak, ha olyan égitestről (üstökös, kisbolygó) kell térképet nyomtatnunk, mely az atlaszokban nincs benne.

5. Készíts feljegyzéseket az általad érdekesnek tartott dolgokról! Írj egy emlékeztetőt azoról az érdekes holdkráterekről, amiket fel fogsz keresni. Előre azonosítsd őket a térképen. Készíts listát azokról a mélyég-objektumokról (ködök, galaxisok, csillaghalmazok), melyeket a távcsöved képes megmutatni és érdekesnek találod őket! Tölts le fényképeket róluk, olvasd el asztrofizikai érdekességeiket! Készíts listákat, csillagképenként vagy évszakonként. MInden éjszaka előtt tervezd meg, mit is akarsz csinálni, és lehetőleg minden nap tanulj valami újat. Ha százszor megnézed az M31-et, akkor századjára is biztos szépnek fogod találni, de a csillagászathoz nem fogsz jobban érteni, mint először. Nem fogod megtalálni az égen azt a kb. 1000 mélyég-objektumot, melyek a maguk nemében éppoly érdekesek, és sokszor éppoly szépek, mint az M31. Az emberi szellem a felfedezésre való! Jelen világunkban az ember sokszor csak ritkán tud kiengedni, de a csillagos égbolt alatt ellazulhatunk. Az unalomig ismert objektumok azonban nem kínálnak túl sok szellemi kihívást.

6. Az égbolt alatt készíts feljegyzéseket, hogy milyen objektumot, milyen távcsővel sikerült megpillantani. A nagyítást és a légkör állapotát is jegyezd fel. Készíts egy rövid jellemzést az égitestről vagy kráterről. Pl. nagy, lapos kráter, melynek sima aljzata van, vagy épp kicsi és mély, közepén központi csúccsal. A mélyég objektumok esetén is írd le benyomásaid (Fantasztikus! Lélegzetelállító! Alig látszik! Nem találtam meg! ), jellemezd röviden: kiterjedése, alakja, mennyire sűrűsödik, vagy épp csak látható halvány paca... Ezek a feljegyzések hasznosak lesznek, mert évek alatt visszakereshetőek az adataid (ne bízz a memóriádban, még akkor se, ha kitűnő!), másrészt az amatőrcsillagászati megfigyelések olykor hasznosak is lehetnek, hisz biztos vagyok benne, hogy lesz egy olyan jelenség, ami eléggé érdekes a szakcsillagászok számára, amit Te is megfigyelsz majd. Például egy nóva- vagy szupernóva-kitörés, egy különleges üstökös, egy földsúroló kisbolygó. Talán lesz olyan részlet, amit csak Te látsz, mert a körülményeid vagy a szemed, esetleg a műszered erre kéepssé tesz: egy igen halvány üstököscsóva, egy hirtelen kifényesedés, bármi. Ha rászoktatod magad, hogy feljegyezz mindent, akkor ez automatikussá válik, és nem habozol leírni észleléseid. Emellett fotózhatsz és rajzolhatsz is! Vannk észlelőlapok, melyek megkönnyítik az adatok feljegyzését.

7. Az adatgyűjtőkkel (itthon a Meteor végzi) tarts kapcsolatot, figyeld a csillagászat híreit, mert értesülhetsz ezekről a különleges, időszakos jelenségekről. Ha már feljegyzéseket készítesz, annak akkor van igazán értéke, ha be is küldöd! Olvass hazai és külföldi csillagászati folyóiratokat (Meteor, Sky&Telescope, Astronomy, Sterne und Weltraum, stb.)! Böngészd az Internetet!

8. Talán a legfontosabb, hogy vedd fel a kapcsolatot a környezeted, és az ország, esetleg a világ amatőrcsillagászaival: Ilyen az MCSE (Magyar Csillagászati Egyesület), a helyi csillagászati csoportok, az internetes fórumok. Ha nem ismersz senkit a környezetedben, akkor az Egyesület segíthet kideríteni, vannak-e még a közeledben hasonló érdeklődésűek a sorainkon belül.

9. Táborokban, észlelőhétvégéken, vagy bármi más úton megismersz majd tapasztalt amatőrcsillagászokat. Tudd, hogy a tapasztalatszerzés ideje minimum öt év, de gyakran több. Sok a kéretlen "jóakaró", aki tapasztalatlanul osztogatja másoktól hallott rossz tanácsait, ezeknek ne ülj fel! Aki fél év észlelés után azt mondja, hogy ez és ez nehéz objektum, akkor az a maga helyén igaz lehet, de tudd, hogy az észlelési tapasztalatokkal együtt a látásod fizikai értelemben véve is javulni fog. Nem a dioptria-szám, hanem az érzékenység: akár 2-3 magnitúdóval halványabb égitesteket látsz majd a távcsöveddel, 2-3 év tapasztalatszerzés, észlelés után. Ahhoz, hogy ezek a tapasztalatok megrögzüljenek és kezdjen kialakulni egy egységes kép az amatőrcsillagászatról, az én saját véleményem szerint legalább öt év szükséges. Ha nem megy, vagy nem érsz rá, ne csüggedj! Tanulj a tapasztaltaktól a velük történő együtt észlelés során, ez mindennél többet ér!

10. Légy türelmes! Kevés olyan "szakma" van, mint az amatőrcsillagászat, mely több türeélmet igényelne. Senki sem úgy jön a világra, hogy a távcsőbe nézve azonnal 12m-s galaxisokat és törpe nóvákat lát, esetleg az égre elsőként felnézve felismeri a Puppis csillagképet. Ez egy tanulási folyamat, amikor egyrészt több ismereted lesz, jobban "érzed" a távcsövedet (mire is képes, mekkora LM-ket ad, stb.), másrészt a szemed fizikailag érzékenyebbé válik. A sok kudarcélmény ne szegje kedved, ezen mindeni, e sorok írója is keresztülment 17 évvel ezelőtt (3 hónapig nem voltam képes azonosítani az Auriga csillagképet). 

Ha ezeket a tanácsokat megszívleled, köztük a legfontosabbat, a türelemre intő utolsót, és nem hagyod, hogy a fórumokon terjedő rengeteg pletyka eltántorítson vagy elvegye a kedved, akkor a legjobb úton vagy afelé, hogy néháyn év múlva - két év elég lehet - gyakorló amatőrcsillagásszá válj. Erre a hosszú, kalandos és szép útra sok sikert és kitartást kíván

Sánta Gábor

amatőrcsillagász


Ön a Castell Nova Kft. - Budapesti Távcsõ Centrum oldalait látja. Elérhetõségünk: 1122 Budapest, Városmajor u. 21, Tel. 1/202-5651, 20/484-9300, fax: 99/332-548. Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 10-18h, szombat 9-13 óra között. e-mail info@tavcso.hu (iroda), btc@tavcso.hu (üzlet) vagy castell.nova@chello.hu. Kérem, észrevételeivel tiszteljen meg minket. az oldalt készítette Szabó Áron