Kosár
kosár tartalma: 0 Ft értékben 0 termék
Budapesti Távcső Centrum

102/1000 „MIRA” TÁVCSŐ TESZTJE

Az amatőrcsillagász legfőbb társa az égbolt megismerésében a távcsöve: vizuálisan, szemtől szemben tapasztalni a világűr szépségeit, eseményeit mindig is lenyűgöző. Vizuális észlelőként az elmúlt 12 évben már sokféle méretű és típusú távcsövet volt szerencsém kipróbálni. Jelent írásomban egy 10cm-es f/10-es akromát hosszú, és alapos tesztjét szeretném megosztani, majd' minden észlelési területen kivesézve.

Kezdjük is a legelején, a "külcsínynél"...mert a külső megfog, a belső megtart!

A műszer a kertben

 

A TÁVCSŐ KIVITELEZÉSE

Ez a műszer már a Sky-Watcher Black Diamond stílusában készült; fekete, kissé csillogó festéssel, a kihuzat, harmatsapka, keresőtávcső tartója pedig fehér, így igen "kontrasztos" a távcső megjelenése. Nekem egy matt, fekete tubus sokkal jobban tetszene, de ez sem néz ki rosszul. Az eszköz gyakorlatilag teljes egészében fémből készült, így igen masszívnak, erősnek mondható; csupán a kupakok vannak műanyagból. Természetesen a kereső is egy 6x30-as akromát. A 15cm-es harmatsapka és az okulárkihuzat is fémből van, amely nagyon könnyen mozog, kenése megfelelő. Belülről a tubus matt fekete festésű, és egy blendesorozat gátolja a szórt fények eljutását az okulárba. A csavarok is fémből vannak, mozgatásuk könnyű! A tubusgyűrűk nagyon jól fogják a távcsövet; igazából még csak erősen megszorítani sem kell őket, mert a belül lévő tapadós szövetpárna nem engedi elcsúszni a tubust.

A 102/1000 alá már kell az EQ3 mechanika, amelynek azonban meg sem kottyan az eszköz remegés-mentes tartása. Leellenőriztem és még a legerősebb széllökések után is általában 2-3 másodperc alatt lecsillapodott mindenféle rezgés.

Mechanikailag, és külső kinézetre tehát nálam a távcső jól vizsgázott, nincs hiba rajta, a csillogós festéshez pedig hozzá lehet szokni.

 

VIZSGA AZ ÉG ALATT

Itt kezdődik tesztünk komolyabb része; az ég alatt végzett megfigyelések már 2013 decemberének végén elkezdődtek, és 2014 októberében fejeződtek be. Észlelőhelyem egy kis falu, ahol komolyabb fényszennyezés nincsen. Mindenféle észlelési területen igyekeztem kipróbálni a távcsövet, hogy tényekkel álljon szemben az olvasó, ne csak egy szubjektív véleménnyel! Megfigyelésre csak a legjobb éjjeleket használtam fel. Következzenek tehát ezek a megfigyelések, témakörök szerint sorrendben; kettőscsillagok, bolygómegfigyelések (Jupiter, Mars), Hold és végül bővebben a mély-ég objektumok.

Észlelőhelyem: a kert

 

KETTŐSCSILLAGOK

Az egyik módszer, ha egy távcsövet meg akarunk "izzasztani", hogy a felbontási határ közelében lévő, nagy fényesség-különbségű kettőscsillagokat figyelünk meg. A tárgyalt távcső 100mm-es objektívének Dawes-határa nagyjából 1,2”, ám ez csak elméleti határ, amit tökéletes körülmények között tudunk elérni, ezek pedig nem állandóan adottak. Így az 1,3”-es értéket én sokkal reálisabbnak látom, és ha a távcső felbontja a kiszemelt kettősöket ennek az értéknek a közelében, akkor optikailag már nem nevezhető rossznak. Többféle kettőst vettem szemügyre, 6” alatt, egyre közeledve az elméleti határhoz. Íme az észlelések, melyeket csak jó seeing seeing mellett végeztem, teljesen lehűlt tubussal olyan csillagokon melyek legalább 60°os horizont feletti magasságban voltak láthatóak az észlelés idején:

 

Csillag                A-B fényesség    távolság (")     Rövid megjegyzés (100x)

Sigma-2 UMa    4,9 - 8,5                6"                     teljes bontás, nagyon könnyű

Kszi UMa            4,4 - 4,9                2,1"                  résnyire bontott, 250X: teljes bontás

57 UMa               5,3 - 8,6                5,5"                  élesen elvált, erős kontraszt a társak között de könnyű

65 UMa               6,8 - 8,0                3,8"                  egyértelmű, teljesen bontott

25 CVn                5,1 - 7,1               1,8"                   250x: egyértelmű, résnyi bontás, nagy kontraszt

 

BOLYGÓMEGFIGYELÉSEK

Nem tartom magam tapasztalt kettőscsillag megfigyelőnek, ezért a bolygómegfigyelések terén szerettem volna jobban megismerni a távcső teljesítményének határát. Az eltelt majd fél év során három planétát vettem alaposan szemügyre; Jupiter, Mars és a Merkúr. A Jupiter oppozíciója körül rendkívüli látványt nyújtott. A felhőfodrok között rengeteg részlet látszott: viharzónák, hasadások, füzérek, s szűrő nélkül gyakran lehetett színeket is látni a bolygón (kékesszürke, halvány narancs). Sárga szűrővel, a nem túl jelentős színi hiba is teljesen eltűnt a korong széléről.

A Marsot már februártól nyomon követem, és az idei április 8-i oppozíció után egy héttel sikerült is egy nagyon részletes rajzot készítenem. Az elkészült rajzon szám szerint 12 felszíni alakzat azonosítható! A Syrtis Major már 100X-os nagyításnál is azonnal szembetűnt. 250X-nél egy orthoszkopikus okulárral pedig hirtelen nem is tudtam hol kezdjek neki a rajz készítésének. Mellékeltem két bolygórajzot is a szöveg mellé.

A Merkúr megfigyelése számomra igazi szenzáció volt! Bár általában spártai körülmények között kell ezt az égitestet észlelni, mégis az eddigi legrészletesebb megfigyeléseimet sikerült összehoznom. Pedig próbálkoztam már nagyobb távcsővel is! A láthatár közelében a közepes lencse nagyon szépen muzsikált; nem hullámzott annyira a kép mint a régi nagyobb 14cm-es tükrösömnél. 250X-nél narancs szűrővel gyönyörű volt a bolygó, s minden alkalommal sikerült alakzatokat azonosítanom.

A Merkúr térképe saját észlelések alapján

 

A HOLD

Tavasszal ez első negyed szezonja van; így én is ekkor próbálgattam a távcsövet a felszínén. 250X-es nagyítással többször sikerült a felbontási határ közelében észlelnem. Főként a rianások és az apró kráterek megfigyelése jelentett nagy örömet, a nagyobb összetettebb kráterek belsejében pedig, igen komplex szerkezeti elemek tárultak fel. Általában becsavartam egy W56-os zöld szűrőt a fény csökkentésére.

Kepler és Madler kráterek

 

MÉLYÉG

Ezen a (számomra kedves) észlelési területen és sok szép élményt adott a kis távcső. Az időjárás sajnos nem volt kedvező, de azért volt alkalmam észlelni. Mindenféle objektumból, megfigyeltem párat, és akadt, amiről rajzot is készítettem. A nyílthalmazok nagyszerűen bomlottak, még akkor is, amikor nem használtam különösen nagy nagyítást. A színezés jeleit egyedül a Szíriusz mellett láttam, de csak azért, mert kifejezetten emiatt állítottam be a csillagot. M103, M35, NGC2362, M41...mind-mind teljesen felbomlottak! A halványabb halmazok közül pedig az összeset sikerült megfigyelnem egészen 11 magnitúdós összfényességig. Az M11 egy nyári éjjelen szinte teljesen felbomlott. De szemügyre vettem pár igazán halvány, szegényes, elhanyagolt aszterizmust is; főleg az Eridanusban és a Lepusban: NGC1420, NGC1498 NGC2017, O'Neal 5, O'Neal 4, Alessi 64, stb. Ezek roppant picik és csak pár csillagból állnak, az NGC 1420 csak mint halvány ködfolt mutatkozott meg.

Az M11

Az M104

NGC 1023 GX Per

A galaxisok közül főleg a fényesebbeket figyeltem meg, ezek közül volt pár melyekben jól azonosítható szerkezeti elemek látszottak. A távcső itt is hozta azt amit egy 10cm-estől elvárhatunk. Egy párás éjjelen is sikerült megfigyelnem a Perseusban a 10 magnitúdós NGC 1023-at. A fényesebb diffúz ködök szintén hasonló meglepetéseket tartogattak; főként azért, mert sokszor igen élesen bukkantak elő a környezetből, mivel a távcső kontrasztátvitele jó. 40X-es nagyítással (egy olcsó 25mm-es Barium okulárral) is szép képet kaptam, s általában így barangoltam a téli Tejútban.

A közhiedelemmel ellentétben ez a hosszú fókuszú műszer is nagyon jól használható mélyég-megfigyelésre.

 

SUMMA

A 102/1000-es refraktor igényes kialakítású, és optikailag is teljesítette azt, amit elvárhatunk ebben az árkategóriában egy ilyen akromatikus műszertől. A sokat emlegetett színi hiba engem egyáltalán nem zavart, még 250X-es nagyításokkal sem, bolygó és holdmegfigyelésnél egy színszűrő segítségével pedig még ez is teljesen eltüntethető. Elsősorban a bolygóészlelés terén mutatja meg igazi erejét, de mélyegezéskor is remekül teljesít! Kedvező ára és komoly teljesítménye révén egy széles körben elérhető, komoly amatőr műszer!

 

Cseh Viktor


Ön a Castell Nova Kft. - Budapesti Távcsõ Centrum oldalait látja. Elérhetõségünk: 1122 Budapest, Városmajor u. 21, Tel. 1/202-5651, 20/484-9300, fax: 99/332-548. Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 10-18h, szombat 9-13 óra között. e-mail info@tavcso.hu (iroda), btc@tavcso.hu (üzlet) vagy castell.nova@chello.hu. Kérem, észrevételeivel tiszteljen meg minket. az oldalt készítette Szabó Áron